Legújabb kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt veszélyes kórokozók éledhetnek fel a közeljövőben, melyek a szibériai jégmezőkbe fagyva várakoznak arra, hogy elszabaduljanak.
Francia kutatók a PNAS című tudományos folyóiratban jelentették be, hogy egy újabb ősi vírus került elő a szibériai permafrosztból – a Mollivirus sibericum már a negyedik prehisztorikus vírusfaj, ami 2003 óta előkerült.
A mostani hír apropóján rengeteg kérdés és találgatás felmerült, hogy vajon mennyire veszélyesek ezek a földből kiolvadó ősi vírusok. A kutatók szerint minden vírusnak megvan a veszélye, hisz a legtöbb organizmust nem is ismerjük.
Óriásvírusról van szó, ami azt jelenti, hogy fél mikronnál nagyobb(a mikron a milliméter ezredrésze, egy mikron ezer nanométernek felel meg). A mai vírusok csupán néhány nanométeres nagyságúak. A most felfedezett Mollivirus sibericum 0,6 mikronos és északkelet Oroszország jégtakarójából került elő.
A klímaváltozás miatt a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegednek az arktikus, szubarktikus területek, ami azt is jelenti, hogy a permafroszt már nem sokáig tekinthető „állandóan fagyott talajnak”. Ez a későbbiekben akár végzetes következményekkel is járhat az emberiség számára.
A permafroszt ugyanis számtalan ősi baktérium és vírus börtöne jelenleg, és ha a jégtakaró teljesen felolvad, ezen organizmusok kiszabadulhatnak, újraaktiválódhatnak.
„Néhány fertőző virális részecske elegendő lehet ahhoz, hogy egy sebezhető vírusgazda jelenlétében potenciálisan patogén vírusok támadjanak fel” – nyilatkozta egy kutató a most megtalált vírus kapcsán felmerülő vitában.
A terület nagyon gazdag ásványkincsben, ezért az ipari és piaci szereplők elkezdték kiaknázni a területet, mivel a jég folyamatos olvadása újabb térségeket nyit meg előttük. Még megfelelő biztonsági óvintézkedésekkel együtt is roppant veszélyes lenne ilyen terepen fúrni. Ha a permafroszt iparosodik, korábban eltűnt, ősi vírusok bújhatnak elő a földből.
Ezek a vírusok nem csak azért veszélyesek, mert csak részben ismerjük őket. A legtöbb ma jelenlévő vírusokhoz képest az utolsó jégkorszak alatt létezett ősi társaik nem csupán nagyobbak, hanemgenetikailag sokkal komplexebbek is voltak. A Mollivirus sibericum vírusnak például több mint ötszáz génje van, míg az Influenzavírus A-nak csupán nyolc
Azzal a lehetőséggel is számolni kell, hogyha kiolvadnak a kórokozók a földből, hirtelen terjedni kezdenek. Ha például egy építőmunkást megfertőz egy ősi óriásvírus, akkor viszonylag rövid idő alatt elkaphatják a környezetében dolgozók, majd azok családtagjai, rokonai.
Az így terjedő vírusos betegség ismeretlen lesz az orvosok számára, mivel egy frissen kiolvadt ősi vírusról van szó. Vakcináról, vagy ellenszerről hosszú ideig nem is beszélhetünk majd, így ha kellően nagy mortalitású (halálozási arányú) vírusról van szó, mely ráadásul képes gyorsan terjedni, hamar egy világjárvány kellős közepén találnánk magunkat.
Ezen vírusok között létezhet olyan is, mely levegőbe jutva is képes lehet a fertőzésre.
Az is lehetséges, hogy először valamilyen állati populációban kezd el terjedni a permafroszt vidékein, majd később „ugrik át” az emberre.
Ha ez bekövetkezik, könnyen világméretű kihalás lehet belőle. Manapság, a repülőjáratok elterjedtsége miatt egy vírus felbukkanása után akár napokkal később már egy másik kontinensre is eljuthat.
Egyes elméletek szerint ez szinte biztosan be fog következni. A Földnek korábban is voltak már hűvösebb, és melegebb időszakai. Áll a törvényszerűség, miszerint ha egy populáció nagyon elburjánzik, valamifajta külső természeti hatás leredukálja a populációt az egyensúly érdekében.
Ilyen természetes fékek lehetnek ezek az ősi vírusok is.
Az egyre jobban elburjánzó emberiség feléli a Föld tartalékait, kiszipolyozza a bolygó minden szegletét, majd mikor ezek a jégmezők is felolvadnak, elszabadul egy olyan folyamat, mely 1-2 milliárd főre csökkenti az emberi populációt, és egy új korszak kezdődik.
OSZD MEG másokkal is!