Egy új kutatás mutatott ki hátborzongató eredményeket. Ez lehet mindennek a kulcsa?
Azok az emberek, akik elveszítik a partnerüket, legalább egy évig a szívbetegségek megnövekedett kockázatát szenvedik el – mutatták ki egy új, nagy kutatásban.
A felmérés során kimutatták, hogy egy hozzánk közel álló személy halála vagy elvesztése nemcsak lelki bánatot okoz, nemcsak a „szívünk szakad meg”, hanem ténylegesen olyan fizikai változásokat indíthat el, amelyek súlyos szívbetegséget okoznak.
Egy új kutatásban kimutatták, hogy azoknál, akiknek meghalt a partnerük, kimutathatóan magasabb lett a pitvarfibrilláció vagy a szabálytalan szívritmus kockázata, és ezek a hatások hosszú ideig meg is maradnak.
A kutatók hosszú ideig tanulmányozták a stressz hatására, a házastársukat elvesztő embereknél kialakuló cardiomyopathiát, azaz megszakadó szív jelenségét, amikor úgy érzik, mintha szívrohamuk lenne.
Ilyenkor kapkodó levegővétel, mellkasi fájdalom alakulhat ki, ám artériaelzáródás nem következik be. A szakértők szerint mindezért a kiáramló stresszhormonok a felelősek, amelyek az erős érzelmeket kiváltó események miatt termelődnek.
Az Open Heart című folyóiratban közzétett új tanulmányban a kutatók utánanéztek annak, hogy vajon a partner elvesztése hozzájárul-e a pitvarfibrilláció magasabb kockázatához, és ha igen, akkor mekkora a kockázatnövekedés.
A kutatócsoport a dán nemzeti regiszterből 88 600 olyan személyt választottak ki, akiknél pitvarfibrillációt diagnosztizáltak. Arra az eredményre jutottak, hogy azoknál a személyeknél, akik elvesztették a társukat, 41%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki pitvarfibrilláció a szomorú eseményt követő egy hónapon belül. A magasabb kockázat az esemény után egy évig fennállt.
Azt is kimutatták, hogy a fiatalembereknél különösen magas volt a kockázat, illetve azoknál is, akiknek a partnere hirtelen, váratlanul hunyt el.
„Ez a kutatás bizonyítékkal szolgált ahhoz az egyre növekvő tudásunkhoz, amely a lélek és a szív erősen összekapcsolódik” – mondta Simon Graff a tanulmány szerzője, aki az Aarhus Egyetem Közegészségügyi Tanszékének kutatója. „A megszakadó szív tünet együttese különbözik minden más patológiás esettől, de néhány patofiziológiai folyamat egyforma lehet. A hormonkiáramlás, ami elősegíti a gyulladások kialakulását és a központi idegrendszer egyensúlyi állapotának felborulását.”
Dr. Harmony Reynolds, a New Yorki Egyetem Langone Egészségügyi Központjának kardiológusa szintén tanulmányozta a stressz és a szív kapcsolatát, amelyet az orvosi közösség jól ismer, de úgy is mondhatjuk, hogy a kapcsolatot még kutatják.
„Nem zárhatjuk ki az életünkből a stresszes helyzeteket, de talán lehet egy olyan módszer, amelynek köszönhetően megváltoztathatjuk azt, hogy a stressz miként hat a szervezetünkre” – mondta. „Különböző dolgok növelhetik a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását, mint például a rendszeres edzés, a meditáció, a jóga és a mély lélegzés.
Ezek közül a tevékenységek közül mindegyiknek van más jótékony egészségügyi hatása is – különösen az edzésre érvényes ez – tehát könnyedén ajánlhatom ezeket a módszereket még akkor is, ha nem tudom egyértelműen bizonyítani, hogy csökkentik a szívbetegség kockázatát.” Dr. Reynolds nem vett részt a dán kutatásban.
Az új kutatás, annak ellenére, hogy nagy populációt vizsgált, nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy a veszteség hatására kialakuló érzelmek okozzák közvetlenül a pitvarfibrillációt.
Nem ez az első olyan kutatás, amelyik szerint bizonyos élethelyzetekben kialakuló stressz a szívbetegségek kialakulásának alapja lehet.
„Pillanatnyilag a mi munkánk csak rámutat az összefüggésre, de abban reménykedünk, hogy meg tudjuk változtatni a társadalmi felfogást arról, hogy a bánat, a gyász nemcsak lelkiállapot, hanem fizikai állapot is” – mondta Simon Graff.
OSZD MEG másokkal is!