Régészek valami egészen különös, eddig fel nem fedezett dologra bukkantak a híres Stonehenge kőköreitől nem messze.
Újabb felfedezést tettek a Stonehenge közvetlen közelében. A híres kőköröktől nem messze, alig 3 kilométerre fa köröket fedeztek fel, melyeket szándékosan tettek oda.
A fa tömbök nem véletlenül rendeződtek el szabályos alakzatban.
Azt még nem tudni hogyan, de szinte biztos, hogy közük van a Stonehenge masszív monolitjaihoz.
A titokzatos, neolitikus struktúrák körülbelül 7 méteres sűrűségben sorakoznak egymás után, egy hatalmas, körülbelül 500 méter széles kört alkotva.
Egyes jelek arra utalnak, hogy ez a komplex műalkotás végül nem lett befejezve, bármi is volt a rendeltetési célja. Feltehetőleg a rendelkezésre álló fa anyag fogyott el, ugyanis a kör nem teljes.
Még nem tudni hogyan és miért, de feltehetőleg egy mély vallási vagy politikai – esetleg kulturális – változás történhetett ezek keletkezésekor, valamikor Krisztus előtt 2460-ban. Egyes elméletek szerint a Stonehenge is ekkor alakult át a végleges formájába, mert új köveket hordtak a helyszínre, és kör alakban rendezték el őket.
hasonló neolitikus struktúrák találhatóak Avebury közelében is, ezek szintén kőből vannak, akárcsak a Stonehenge építőelemei.
A Stonehenge a mai napig az egyik legtitokzatosabb kőemlékmű a Földön.
A legfrissebb álláspont szerint olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban a világ kulturális örökségének jegyzékébe vette fel.
Kr. e. 1100 körül a Sugárutat keleti, majd délkeleti irányban kb. 2780 m hosszúságban meghosszabbították, az Avon-folyó-ig, ami azt jelzi, hogy Stonehenge akkor még használatban volt.
A kőkör és környezete az i. e. 1800 körüli évekig folyamatosan bővült és alakult. Mielőtt a harmadik fázis befejeződött volna, a munkálatok félbemaradtak, a helyszínt lakói valamilyen ok miatt elhagyták.