Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel az agy és a koponya között.
A járatokon azon immunsejtek közlekednek, melyek az agy szöveti károsodásaira adnak reakciót, közli a 24.hu.
Idegtudósok egy csoportja felfedezte, hogy egy bizonyos fehérvérsejt-típus korábban ismeretlen csatornákon át közlekedik a koponyában található csontvelő-üregek és az agyhártya külső rétege között
– számol be az IFLScience.
A sejtek elsődleges feladata a válaszadás a szöveti károsodásokra.
Korábban a szakértők azt hitték, hogy az agy egészségét védő immunsejtek a kar- és lábcsontokban található szivacsos csontvelőben termelődnek, és csak a vérkeringéssel juthatnak el az agyhártyába.
Francesca Bosetti, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek munkatársa szerint az új eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a sejtek valójában képesek lerövidíteni az utat, hogy felgyorsítsák a gyulladáscsökkentést.
A szakértők fluoreszcens fehérvérsejteket vittek be egerek síp- és koponyacsontjába. A kutatók ezután agyvérzést vagy az agy gyulladását idéztek elő az állatokban.
Ezt követően képalkotó eszköz segítségével mérték fel, hogy honnan jönnek a sejtek a sérüléshez.
Az eredmények alapján az immunsejtek sokkal nagyobb valószínűséggel érkeztek a koponya, mint a sípcsont felől.
Meglepő módon, amikor a szakértők szívszövet sérülést okoztak az egereknek, hasonló reakció érkezett a koponyában, illetve a sípcsontban lévő sejtektől. Ez azt jelenti, hogy az agynál jelentkező sérülés egészen másként hat a koponyában lévő fehérvérsejtekre.
A szakértők következő célja az volt, hogy kiderítsék, hogyan képesek ilyen gyorsasággal megérkezni a sejtek az agyhoz.
A koponya vizsgálatakor aztán a csapat felfedezte, hogy parányi csatornák kötik össze a csontot az agyhártyával.
Sőt, azt is kiderítették, hogy az immunsejtek a járatokban a normál véráramlással ellentétes irányban haladnak.
A kutatók utóbb sebészeti úton eltávolított emberi koponyadarabokban is azonosították a parányi járatokat.