Évről évre csökken a méhpopuláció világszerte. Élelmiszerigényünk 90%-át 100 növényfajtával elégítjük ki. Ezekből 71-et méhek poroznak be. Mi az oka a rejtélyes pusztulásoknak, és mi történne, ha a méhek eltűnnének?
[dropcap]A[/dropcap] világon közel 20 000 fajta méh létezik. Az elmúlt években sorra érkeztek a meghökkentő adatok a méhek tömeges pusztulásáról, ami a tapasztalatok szerint nem csak helyi jelenség, hanem világméretű probléma. A legújabb amerikai statisztikák szerint már nyáron is csúcsot dönt a méhpusztulás, nemcsak télen, mint a korábbi években.
Ez megdöbbentette a tudósokat, mivel a méhek éppen a nyáron bővelkednek ennivalóban. Mi több, a 2015 áprilisáig tartó 12 hónapban megugrott a halandósági arány. Mi okozza a méhek halálát?És miért ennyire vészesen gyors ütemben?
Több lehetséges teória
Rovarirtószerek
[dropcap]A[/dropcap] zöldek a Bayer és a Syngenta vegyipari konszernek neonikotinoidokat tartalmazó rovarirtó szereit okolják egyesek, mert szerintük a méh a nektáron keresztül szívja fel a méreganyagokat, így az elpusztul. Úgy tudni, a neuronikotinoidok idegméregként funkcionálnak. A szóban forgó hatásáról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint gyengítik a méhek immunrendszerét, mások szerint a tájékozódási képességüket teszi tönkre. Egyszerűen nem találnak haza. Abban azonban mindenki egyetért, hogy hatással vannak a méhekre, ráadásul ez a hatás káros és jelentős mértékű.
Az USA-ban 5 éves vizsgálat folyik annak kiderítésére, vajon az ilyen szerek felelősek-e a tömeges méh halálozásért. Egyelőre ebben az időszakban új rovarirtó szerek kifejlesztésére már nem kapnak engedélyt a gyártók, azonban a jelenlegieket még lehetséges forgalmazni. Márciusban 4 millió amerikai polgár által aláírt nyilatkozat érkezett a Fehér Házba, sürgetve az Obama-adminisztrációt, hogy gyors és hathatós lépéseket tegyen a beporzó méhállomány védelméért. Amerikában a gabona 90 %-át(!) ilyen növényvédő szerekkel kezelik, állítja a Bayer sajtóközleménye. Az országban mintegy 36,6 millió hektárt vetnek be búzával évente.
Monokultúra
A méhek gyakran egy növényfajtát poroznak be a porzási szezonban, az amerikai méhek fele például mandulafákat. Elképzelhető, hogy az egyoldalú étrend kezdi ki az egészségüket. A vadvirágos mezők kiterjedése is csökken, visszaszorítva a méhek életterét. Egyes szakemberek ezt tartják a magas nyári halandóság okának.
Mivel az élelmiszerárak felmentek, a gazdáknak az az érdeke, hogy minél több területet vessenek be “hasznosan”, termelésre befogva eddig vadvirágokkal ellepett területeiket is. A méhek tehát kénytelenek szegényebb, egyféle étrendre átállni.
Rejtélyes betegség
Az sem kizárt, hogy valamiféle rejtélyes betegség tizedeli a méheket. A kutatók már több gyanúsítottat is találni véltek ez ügyben. Eleinte az európai nyúlós költésrothadásra (European foulbrood disease, EFD) gyanakodtak, mint betegségre, mely a méhek pusztulásához vezet, de a tudósok ezt mára már kizárták.
Lehetséges jelölt volt később az ázsiai méhatka, mely egyfajta parazitaként tizedelhette a méheket. Ez azonban szintén nem ígérkezett a rejtélyes méhpusztulások megoldásának kulcsaként, mert ez inkább az 50 kaptárnál kisebb és főleg háztáji tenyészeteknél jelentkezik elsősorban.
A legújabb kutatások szerint nem lehetetlen, hogy egy talán ma még ismeretlen vírus, vagy vírusok is szerepet játszhatnak a tömeges elhalálozásban, egyelőre folynak a vizsgálatok.
Rezgések
Van olyan teória is, miszerint a mobilhálózatok szóróállomásaiból áramló telekommunikációs jelek zavarják meg a méheket. Még nem tudni hogyan, mert még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, de könnyen elképzelhető. Korábban más állatoknál találtak már összefüggést a telekommunikációs jelek, és az állatok megromlott tájékozódási képességei között, főleg vándormadaraknál.
Később elvégeztek egy érdekes, de még nem teljes mértékben bizonyító erejű kísérletet: néhány kaptárba mobiltelefont helyeztek el, majd vártak. A méhek 10 nap után otthagyták a kaptárat…
GMO
Egy 2008-as vizsgálat rámutatott arra, hogy a génmódosított haszonnövényekben megtalálható proteinek egy része növelheti a méhek halandóságát (halálozását). Azonban ahhoz, hogy ezt érdemben megerősítsék vagy cáfolják, további mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség, melyek a háttérben már folyamatban is vannak.
Rengeteg farmer számolt be Amerikában arról, hogy miután génmódosított kukoricát vetettek az eredeti kukoricáik helyett a földjeiken, a méhek nagy hirtelenséggel eltűntek a környékről.
Súlyos következmények
[dropcap]H[/dropcap]a nem sikerül megállítani a folyamatot, és a méh populáció továbbra is ilyen drasztikus mértékben csökken, akkor az komolyan veszélyeztetheti az egész tápláléklánc amúgy is törékeny szerkezetét. Minden túlzás nélkül komolya fajkihalási láncolatot indíthat meg, ha a méhek száma jelentősen le fog csökkenni.
Vészes fogyás
- 2006 telén a méhpopuláció 40 %-a elhalt az USA-ban. 2007 telén a pusztulás 36 %-ot tett ki. Telente nem rendhagyó dolog, hogy a méhek 10-15 %-a elpusztul, de ez a fajta fogyatkozás már jócskán meghaladja a természetes szintet.
- Európában főleg az északi országokban magas a méhek pusztulási aránya.
- Az egyetemeken és kutatóintézeteket tömörítő Bee Informed Partnership közel 5000 amerikai méhészt kérdez meg évente. A 2015 áprilisig tartó, 12 hónapos időszakra vonatkozó válaszokból kiderült: a méhállomány 42,1 %-a pusztult el. Ez jóval magasabb, mint a 2013-2014-ben mért hasonló (12 hónapos) időszak 34,2 %-a.
- Ami meghökkentő, hogy a nyári hónapokban is intenzív a halálozás. Bár a tudósok egyelőre nem tudják megmondani, erre az évszakra mi a “normális” pusztulási átlag.
- A Bee Informed Partnership 2006 óta gyűjt adatokat (miután 2005-ben figyelt fel a szakma a tömeges méhpusztulásra) és 2010-ben terjesztette ki statisztikáit a nyári hónapokra. A szervezet munkáját az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium finanszírozza.
Felborul a tápláléklánc?
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az emberiség élelmiszerigényének 90 %-át mintegy 100 élelmiszernövény-fajtával elégítik ki. Ezek közül 71 beporzást igényel, mint például az almafa, a szójabab vagy a búza.
Ha a növények beporzása visszaesik, nemcsak az emberek sínylik meg. A mókusoknak nem lesz elég mogyorójuk, a madarak számára bogyós növények, stb. Ha ezen állatfajok száma csökken, akkor az ezeket elfogyasztó húsevő fajok létszáma is visszaesik. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha probléma van a beporzással.
Szakértők már régóta azt tanácsolják, hogy ültessünk méhbarát virágokat, mint amilyen az orgona, a levendula, a majoránna. Szerintük a gabonatáblák szélére is ilyen virágokat kellene ültetni, hogy odavonzzák a méheket. A University of Wisconsin-Madison kutatói szerint ezzel akár 50%-kal is nőhet a beporzás mértéke.
Hazánkban egyébként a globális helyzet ellenére az egyik legmagasabb a méh populáció. Azonban a világ más tájai nem ilyen szerencsések. Vannak olyan országok, melyek importálják földjükre a méheket, mert nincs belőlük elég.
Egyre kevesebb a méhész. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy a méhészeket tömörítő amerikai érdekvédelmi szervezet tagsága az elmúlt 20 évben a korábbi létszám töredékére csökkent. (Itthon sem tülekednek a méhészkedésért. Bár elvileg egy-két méhcsalád megtermelné egy család szükségleteinek megfelelő mennyiségű mézet, a beruházás akkora, hogy inkább profiknak érdemes foglalkozni vele.
A méhpusztulás következtében az Egyesült Államokban drasztikusan csökkent a gyümölcstermés, elsősorban az alma- és mandulafák termése. Tavasszal a legnagyobb mértékben szenvedő térségekbe az ország más vidékeiről, ill. külföldről hoznak be kaptárokat.
Az emberiséget tehát komoly probléma fenyegeti, ha szárnyas kis barátaink elpusztulnak. Olyannyira szorosan összefügg minden mindennel a táplálék láncolatban, hogy annak megbomlása esetén beláthatatlan folyamatok mennének végbe.
Annak idején Albert Einstein hangoztatta: ha a méhek kipusztulnak, négy évvel azután az emberek is kipusztulnak. Baljós árnyak telepedtek az emberiségre, mert már nagyon kevés méh maradt bolygónkon.