Elgondolkodtató rejtély az emberiség múltjáról.
A Gizánál található ősi Szfinx legalább annyira rejtélye,s mint az azt környező titokzatos egyiptomi piramisok. Arról van szó, hogy sok ezer évvel ezelőtt építhették szintén, és éppen ezért megannyi különféle mendemonda kering róla.
Ezek között vannak olyan igaz legendák is, valamint tények, melyeket a történelemkönyvek talán sohasem meséltek el neked.
Annak idején megalkotói valamilyen hihetetlen ötletnél vezérelve úgy építették meg, hogy a Szfinx arca mindig a felkelő nappal legyen szemben. Ez ma is így van, és mértanilag, csillagászatilag tökéletes a tájolása, ami sokakban felveti a kérdést, hogy vajon biztosan emberek készítették-e vagy sem.
A tökéletes csillagászati tájolás feltehetően a készítők műve lehetett, de hogy pontosan mi célt szolgál ez a tájolás, és a csillagászati együttállásokkal való párhuzamosság, azt senki sem tudja.
A Nagy szfinxnek több neve is volt a történelem során. Az egyiptomiak az ősi időkben még balhibként, és bilhaw-ként hivatkoztak rá. Krisztus előtt 1500-ből pedig tudjuk, hogy Hor-em-akhtként – azaz a Horizont Hóruszaként- is meg volt említve.
Az arabok Abu al-Hawl-ként is nevezték a Szfinxet, ami annyit jelent, mint a Terror atyja.
A Gizai Nagy Szfinx ma is, és mindig is a világtörténelem legnagyobb, egyetlen összefüggő kőzetből kifaragott monumentális műemléke.
Az egyik legmegdöbbentőbb tény, melyet azóta számos kutató igazolt, az, hogy a Szfinx oldalán víztől származó eróziós nyomok vannak, amik több ezer év alatt keletkezhettek. Ez azt jelenti, hogy egykoron Egyiptom egyes nagy területeit víz borította, és a Szfinx a történelemmel ellentmondásos módon tízezer évnél régebbi is lehet.
Charles Thompson szerint, aki az első felfedezője volt a Szfinxnek 1733-ban, azt állította, hogy a Szfinx feje tetején egy apró bejárat volt egy belső üregbe. Ezt aztán soha nem találták meg újra, de nem is engedélyezték az ilyen irányú vizsgálódásokat a későbbiekben, és ma sem, az egyiptomi hatóságok, mintha rejtegetnének valamit.
Sokáig az is csak legendaként keringett a helyiek körében, hogy a Szfinx alatt titkos alagutak, átjárók és kamrák lehetnek. Egyesek szerint itt lehet Ozirisz sírja is, méghozzá a Szfinx háta alatt, körülbelül 28 méter mélyen a homokban.
Mivel mostanában nem nagyon engedik feltűrni a Szfinxet és környékét, a mai napig nem derült ki, hogy a legenda igaz-e, de sok tudós és régész fogadni merne rá, hogy van valami a Szfinx alatt.
Az egyik legérdekesebb teória szerint egyébként a Nagy Szfinx a homok alatt tovább folytatódik, vagyis az egész ki van faragva, megvannak a láva és a mancsa is, valamint a hasa és a farka. Ezt soha nem sikerült bizonyítani, noha egyes szkenneléses eljárással készült vizsgálatok, letapogató eszközök bevetésével azt állapította meg, hogy rejtett struktúrák vannak a Szfinx alatt.
OSZD MEG másokkal is!