Ez a lelet szintén a galliai rovásírásos leletek közül származik, a korát 14-15 ezer évesre becsülik.
Elsőként magyar nyelvű népek éltek és írtak is Európában!
Igen, az írás magyar találmány!
Szarvas fej felett jobbról-balra a szöveg:
5 K CS I T K V T D= 5 KiCSIT KöVeTsD
(Korabeli társasjáték darabja lehet.) Ma is léteznek hasonló társasjátékok.
Bizonyíték, hogy a társasjáték is magyar elme találmánya.
A glozeli kövek becsült kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, viszont abban az időben még nem létezett írás…
Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet…
A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás írásunk, amelynek betűi, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten! Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van.
1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant.
A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves.” – olvashatjuk Friedrich Klára – Szakács Gábor: “Kőbe vésték, fába rótták” című könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005)
Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus kolléganőnk szedett össze számunkra egy kis részletet.
A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható.
A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók.
Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit, majd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor táblázatát a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható.
A Tatárlaka-i korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess.
OSZD MEG másokkal is!