Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.
A Scientific Reports szakfolyóiratban közzétett tanulmány egy új kutatás eredményeit összegezte, s konklúziói dermesztőek, hiszen a “legrosszabb forgatókönyv” lehetőségeit taglalja. Társpusztulásnak (co-extinction) is lehetne nevezni azt a folyamatot, amikor egy faj azért pusztul ki, mert az a faj, amelytől függött -akár élelemforrásként, akár életkörnyezetet fenntartó tényezőként- kihalt.
A szakemberek azt állítják, már 5-6 Celsius-fokos felmelegedésnél is kihalhat az emberiség. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy még a leginkább melegtűrő fajok is kipusztulhatnak, ha olyan fajoktól függ a létük, mely kevésbé képesek elviselni a klímaváltozást és emiatt kihalnak, állítja Giovanni Strona, a tanulmányt jegyző tudóscsoport vezetője.
Jelenleg 1 Celsius-fokos felmelegedésnél tartunk az ipari forradalom előtti klímához képest, s ugyan a klímapolitika a 2 Celsius-foknál “jóval alacsonyabb,” ideális esetben 1,5 Celsius-fokos” felmelegedést tűzte ki célnak, ahol meg kellene fékezni a klímaváltozást, vannak olyan vélekedések és tanulmányok is, melyek szerint az évszázad végére nem kis eséllyel a “forróház forgatókönyv” érvényesülhet.
Kutatásuk során a tudósok Olaszországtól Ausztráliáig mintegy kétezer virtuális Földet szimuláltak számítógépes modellezéssel. Ezeket a Földeket többféle katasztrofális esemény hatásának tették ki, többek között aszteroida-becsapódásnak, szélsőséges felmelegedésnek, nukleáris háborúnak.
Ha a társkihalás koncepcióját nem veszik figyelembe a klímaforgatókönyvek, a tudósok szerint mindössze a kockázatok 10 százalékával számolnak, míg a valószínűségi tartomány 90 százaléka feltáratlan marad. Ezek feltérképezését pótolták most a számítógépes modellekkel.
A kutatást ismertető sajtóvisszhangok némelyike a beporzást hozza fel példaként: ha a méhek kihalnak vagy nincs elég belőlük, a beporzandó növények is kihalnak.
Ez igaz, de azt is meg kell jegyezni, hogy az emberi leleményesség beavatkozhat az ökológiai folyamatokba. A Walmart például azon dolgozik, hogy robotokkal végezzék el a beporzást, így pótolva a megcsappant méhpopulációt.
Mégis a dominó-effektus lehetősége valós és nagyon is vészjósló, s ha ezt nem veszik figyelembe a klímapolitkában, akkor túlságosan optimista képet festenek a jövőbeli lehetőségekről a tudósok és a politikusok, vélik az új vizsgálat szerzői.
“Az élet hálózatában minden faj kapcsolódik egymáshoz,” hangsúlyozta Corey Bradshaw, a Flinders Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője, ezért egy-egy kis faj kipusztulása is messzenyúló folyamatokat indíthat be.
OSZD MEG másokkal is!