Több évtizede vizsgáljuk a vörös bolygót, ez alatt már rengeteg mindent megtudtunk róla – de akad még olyan rejtély, ami megoldásra vár. A NASA InSight landerének lesz még dolga a Marson, ezt az öt kérdést például reméljük, sikerül neki megválaszolnia.
Van most is folyékony víz a Marson?
Ma a bolygó atmoszférája olyan vékony, hogy ha lenne is folyékony víz rajta, azonnal elpárologna, vagy belefagyna a talajba. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a felszín alatt nem találhatunk belőle. A Marson egykor valószínűleg patakok és folyók csordogáltak, legalább is erre utalnak azok a mederszerű képződmények, amelyek a felszínt szabdalják.
De hová tűnt ez a víz? A kutatók úgy gondolják, hogy még akkor maradhatott meg a felszínen, amikor a bolygó melegebb volt, és sűrűbb volt a légköre.
A sarkkörökön még mindig találhatók vízjégsapkák, és a NASA Mars Reconnaissance Orbitere 2015-ben azt is felfedezte, hogy időszakosan még folyékony víz is lehet arrafelé. Persze ez helyi vizsgálatok nélkül eléggé bizonytalan, ezért kell tovább kutatnunk a felszíni víz jelenléte után – pláne akkor, ha tényleg emberes űrmisszióban gondolkodunk.
Miért sima az északi félteke, és kráterektől szabdalt a déli?
A Mars két féltekéje egyáltalán nem hasonlít egymáshoz: míg az északi viszonylag sima, kráter- és hegymentes, a déli hegyvonulatokkal és kráterekkel teli, ráadásul magasabban fekszik, mint az északi, sokszor akár 5-6 kilométeres különbségekkel. A kutatóknak rengeteg elméletük van arra nézve, hogy ez miért lehet így: az egyik a bolygó magjának egyenlőtlen hőelosztásával magyarázza, a másik azzal, hogy az északi féltekén egykor óceán lehetett, és a víz jobban kimosta a talajt.
Az is előfordulhat, hogy egy óriási aszteroida csapódott a déli sarkba 3,9 milliárd évvel ezelőtt, ez pedig olyan vulkanikus aktivitást eredményezett, ami megemelte a déli féltekét.
Mitől van ennyi metán a légkörben?
Óriási felfedezés volt, amikor a Mars légkörében metánt érzékeltek, mert ez akár jelenlegi biológiai aktivitásból is érkezhet az atmoszférába. Nemrég a Curiosity váltakozó mennyiséget érzékelt a gázból, ami arra enged következtetni, hogy a metántermelés még mindig folyik.
Bár a metán jelenléte a Föld atmoszférájában biológiai eredetű, a kutatók figyelmeztetnek: nem biztos, hogy a Marson is ugyanez a helyzet, de még ezt sem lehet kizárni. Egyelőre fogalmunk sincs, honnan jön ez a váltakozó, de mindig magas mennyiség a légkörbe.
Van élet a Marson?
Jelenlegi tudásunk szerint az élet legfőbb építőköve a víz, erre pedig, mint már feljebb is említettem, valószínűleg valaha volt a Marson, és az is lehet, hogy még most is van – bár elég valószínűtlen.
A bolygó ugyanis elég kietlen táj: a légköre olyan vékony, hogy alig véd az ultraviola sugárzástól, az időjárás ugyanezért extrém meleget és extrém hideget produkál. A legjobb esélyünk az, hogy a kiszáradt folyó- és tómedrekben maradt valamilyen mikrobiális élet, de ennek is legalább annyira szívósnak kell lennie, hogy túlélje ezeket a mostoha körülményeket.
Tud majd ember élni a Marson?
Az űrkutatás egyik slágertémája most az, hogy kolóniát kellene telepíteni a vörös bolygóra – csakhogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű, hiszen a Mars annyira messze van, hogy az űrhajósok teljesen magukra lennének ítélve.
Még a kommunikáció is majdnem fél órás késéssel zajlik, így a vészhelyzeteket nagyon nehezen oldhatnák meg földi segítséggel, ráadásul az utánpótlás sem ér oda egyhamar, a legjobb esetben is nagyjából 150 nap alatt.
Az asztronauták ezért nagyrészt magukra lesznek utalva, ha egyszer eljutnak a bolygóra, és minél több helyi erőforrást kell felhasználniuk. Persze a kutatók rajta vannak az ügyön: egyrészt minél jobban feltérképezik a felszínt és a bolygó összetételét is, így a legjobb helyszínt tudják kijelölni a landolásra is, másrészt újabb és újabb innovációkkal rukkolnak elő, hogy könnyebb legyen majd az élet a planétán.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: 24.hu