Habár a teotihuacani régészeti lelőhely számos jellemvonása már ismert, a régészek számára továbbra is rejtély övezi a Nap-piramist, amelynek funkciójáról megoszlanak a vélemények, mivel nem állnak rendelkezésre az építmény rendeltetését egyértelműsítő írásos források.
Ruben Cabrera Castro, a Nemzeti Régészeti és Történeti Intézet kutatója Jaime Delgado régésznek a teotihuacani völgyben és a Mexikóváros melletti városi közösségeknél végzett kutatásait összefoglalva kijelentette:
a Nap-piramis bírt a legnagyobb jelentőséggel, a despotikus hatalom és erő manifesztációja, szertartások helyéül szolgáló nemzeti szimbólum volt – és nagy talány a régészeknek.
A piramis eredeti rendeltetése ugyanis még mindig kérdéses…
Főleg mivel „Teotihuacanban nincsen jól elemezhető írás; jelek La Ventillánál azonban vannak, amelyeket már analizáltunk”
– mondta el Ruben Cabrera, majd hozzátette:
Sok régész szerint a piramisok a hegyeket helyettesítették, amelyekből vizet fakasztottak (altepetl).
„Ez arra enged következtetni, hogy a piramis az erőt, a termékenységet, a vizet és a túlvilágot szimbolizálta, ahonnan az élet jön, s ahová az élet eltávozik – mindez a teotihuacani emberek nézőpontjából”
– tette hozzá.
A piramis alatti csatorna Chicomostochoz, a nahua indiánok eredeti lakóhelyéhez kötődik, akik később érkeztek Közép-Mexikóba.
„Az itt található négy fülke a teotihuacani négylevelű virág szimbolikával egyezik meg” – így Cabrera Castro, aki szerint a földalatti csatorna továbbá a túlvilággal, illetve a négy világtájjal hozható összefüggésbe.
Ezeken a helyeken emberi maradványokra, illetve olyan civilizációk nyomaira is bukkantak, amelyek később, a teotihuacani kultúra eltűnése után rabolták ki a városokat.
forrás: Múlt-kor
OSZD MEG másokkal is!