Magányos robot támadások, hackelt robotok által végrehajtott terrormerényletek, lopások, betörések jellemezhetik a nem is olyan távoli jövőt.
Az emberiség jövője a robotika fejlődésével egyre fényesebb lesz, vélik sokan. A valóság azonban azért ennél picit árnyaltabb. A robotok fejlődése ugyanis ne csak jó dolgokat tartogathat, hanem törvényszerű hátrányokat is.
A The Future Labs stratégiai és innovációs vezetője, és az őt körülvevő tanács is árnyaltabb képet próbál festeni a robotok és az ember uralta jövőről.
Noha nem azért, mert alapvetően pesszimisták lennének, hanem azért, mert fel szeretnék készíteni az embereket arra, hogy a robotika fejlődése nem csak jó hozadékokkal jár, hanem bizonyos hátrányokkal is.
Nem tudni, hol a határ az öntudat és a programozott viselkedés között
Bár a robotok alapvetően azt teszik csak, amire beprogramozzák őket, az Én a robot című filmben mégis rendkívül alaposan és mélyen kifejtve láthatjuk, mi történik, ha a robotok öntudatra ébrednek.
A film is felveti azt a kérdést, hogy vajon hol a határ, és a robot agyának elektródái, a megírt kódtöredékek vajon mikor állnak össze lélekké?
Ma az emberiség görcsösen próbálja létrehozni a valódi mesterséges intelligenciát, mely nem csak gondolkodni képes, hanem tanulni, fejleszteni magát, saját kódjához hozzáírva okosítani saját rendszerét.
Ez pedig tudjuk, hová vezet. Rengeteg film szól gyilkos robotok támadásáról, melyek átveszik a jövőben az emberiség és a bolygó felett az irányítást.
Mivel azonban egy nagyon komoly szintű mesterséges intelligencia kifejlesztésére még legalább az évszázad végéig várnunk kell, addig a programozott, nem gondolkodó robotok világával kell számolnunk, mely bár kiszámíthatónak kellene lennie, mégis számtalan megfoghatatlan “változót” hoz be a hétköznapjainkban, így árnyalva az utópisztikus képet.
Robotbűnözés a jövőben
Magányos robot támadások, hackelt robotok által végrehajtott terrormerényletek, lopások, betörések jellemezhetik a nem is olyan távoli jövőt.
A munkaerő automatizálásával rövid évtizedeken belül eljuthatunk odáig, hogy a ma még emberek által végzett munkák 35 százalékát robotok végzik majd.
A futurológusok régóta a magányosfarkas-típusú terrortámadások szaporodását tippelik, tehát ha egyszer sikerül öngyilkos merénylővé hackelni egy robotot, a magányosrobot-támadások is elszaporodhatnak.
Ha mindez így halad, és a jelenlegi ütemben halad a világ, akkor három évtized múlva több bűncselekményt követhet majd el egy robot, mint egy ember. Ez azt jelenti, hogy a robotbűnözés egy ténylegesen létező fogalommá fog válni.
persze a robotok mögött ugyanúgy nagyrészt emberek fognak állni, tehát a látszat szerint bár robotok követik majd el a bűncselekményeket, nem öntudatra ébredt szerkezetekről lesz szó, hanem emberek által programozott, irányított gépekről.
Vagyis végső soron emberek által elkövetett cselekmények lesznek ezek is, de robotokkal hajtják végre azokat.
Ebben a kiberközpontú világban képesek lehetnek illetéktelenek saját – hálózatra kötött – otthona foglyává tenni a gyanútlan embereket.
Lényegében bármi, ami a hálózatra köthető, használható lesz valamilyen módon fegyverként, vagy károkozásra.
Drónokat lehet majd bombákkal felszerelni, majd nagy tömegrendezvényekbe vezetni. Metrókocsikat lehet kisiklatni, vagy egymással összeütköztetni, vagy robbanófejeket lehet elindítani, ezzel globális háborúkat okozva.
A Google kutatói szerint van olyan területe a robotikának, ahol a robotok saját érdekükben bűnözhetnek majd. Ilyenek például a házimunkákat végző, mondjuk a takarítórobotok, amiknek az algoritmusába jutalmazó mechanizmusokat is beépíthetnek.
Jobb esetben egy ilyen jutalmazó mechanizmus csak arra késztetheti a robotot, hogy megtanuljon csalni.
Például ha azért jutalmazza őt a mechanizmus, hogy mindent rendben talál, a robot megtanulhatja nem észrevenni a szennyeződéseket.
Rosszabb esetben viszont megláthatja a problémát az emberben, aki az eltakarítandó koszt újratermelve megvonja tőle a megérdemelt jutalmat, ami beláthatatlan következményekkel járhat.