A Kremlt meglehetősen kínosan érintette, hogy a sorozat nem a remélt amerikai propagandatermék lett, hanem egy visszafogott, tényszerű, őszinte tisztelgés a hősök előtt, egyben remekbe szabott, de ijesztő pillanatfelvétel arról a Szovjetunióról, amire lassan már nem nagyon emlékszik senki.
Mivel a minisorozat Oroszországban is pont olyan sikeres lett, mint mindenütt, ahol bemutatták, és elég jó sajtója volt a független médiában, Putyinék két dolgot tehettek: vagy beállnak mögé, és azt kockáztatják, hogy a szavazóbázisuk ezt gyengeségnek látja, vagy igyekeznek elbagatellizálni a széria jelentőségét, kiemelik a hibáit, esetleg szimplán hazudoznak róla.
Véleménye szerint a legdurvább tévedés a sorozatban az, hogy a szovjet hatóságok és a pártvezetés habozott, és csak nagyon lassan, késve ismerték el hibáikat, ami szörnyű következményekkel járt.
„Ez teljes hazugság”
– jelentette ki, és egy Pravda-cikkre hivatkozott.
„Legaszov tudós volt, nem politikus. Rábízták a mentés vezetését, és ő elvégezte a feladatát, de mindvégig voltak fenntartásai, sőt, nyíltan kritizálta az államapparátus lassúságát és az atomenergetikai szektor irányításának hiányosságait, amit egy Pravda-cikkben írt meg.”
Legaszov cikkét a Pravda 1987-ben visszadobta, és csak 1988-ban, két héttel a szerző halála után jelentették meg. Azt sem írták meg, hogy a tudós öngyilkosságához a halogatás mellett az is hozzájárulhatott, hogy Mihalij Gorbacsov megtagadta tőle a munka hőseinek járó kitüntetést, amit a vele együtt dolgozók mind megkaptak.
Sőt, létezik egy népszerű elmélet az oroszoknál arra, hogy pontosna mi is történt…
A történet szerint a KGB ukrán alosztálya megneszeli, hogy a CIA-t nagyon érdekli a csernobili atomerőmű, sőt, az is kiderül, hogy egy Albert Lenz nevű férfi már ott is van, és vélhetően szabotázsakcióra készül. Andrej Nyikolajev alezredes pedig megkezdi a versenyfutást az idővel.
A rendező Alekszej Muradov szerint a sorozat hármas tagolású lesz, megmutatja, mi volt a baleset előtt, alatt és után.
„Az igazat mutatjuk meg, a nézők végre megismerhetik a teljes igazságot”
– nyilatkozta a korábban Sztálin, Zsukov és Tokarev életét is feldolgozó sorozatokkal hírnevet szerző alkotó.
„Ezt a narratívát még soha, senki nem cáfolta meg. Sok történésszel beszéltünk, nem tagadják, hogy elképzelhető, hogy a robbanás napján egy idegen hatalom ügynöke tevékenykedett Csernobilban.”