Régóta folyik arról a vita, hogy a dinoszauruszok valójában milyen hangot is adtak ki. Több, mint valószínű, hogy a filmekben – főleg a Jurassic Park filmekben – hallott hangjuk csak a képzelet szüleménye.
Persze azt eddig is tudta talán mindenki, hogy a Jurassic Park egy része fikció. A dínók kinézete ugyanúgy, mint a hangjuk.
A Jurassic Park legelső részének készítésekor még nem álltak rendelkezésünkre pontos információk arról, hogy hogyan is nézhettek ki ezek a lények. Később kiderült, hogy a dínók, így a raptorok is tollakkal rendelkeztek.
Ezt a harmadik filmben ábrázolták is, ugyanis a raptorok fején apró tollszerű képződményeket látni. Azonban sem abban, sem az új Jurassic Worldben nem merték megkockáztatni a tollal borított dinoszauruszokat, hiszen kevésbé lettek volna a mozivásznon félelmetesek.
De nem csak a kinézetet ábrázolták rosszul, hanem az általuk kiadott hangokat. A dinoszauruszok által kiadott hangokról ugyanis még ma is csak sejtéseink vannak, de a jelenlegi ismereteink szerint kevésbé volt félelmetes, sárkányszerű ordító hangjuk, mint korábban gondolták a paleontológusok.
Rengeteg kutatás folt már az utóbbi időben annak kiderítése érdekében, hogy a dinoszauruszok vajon milyen hangot is tudtak magukból kiadni.
A paleontológusok napjaink biológusaival működtek együtt a rejtély megfejtése érdekében, és sikerült részben képet kapniuk a dolgokról.
Az összehasonlításokból kiderült, hogy a dínók hangképző szerve nagyon hasonlít a mai madarak hangképző szervére.
Ebből következtetve pedig nagyon valószínű, hogy a dínók által kiadott hangok is inkább emlékeztethetnek egy nagyobb méretű madár által kiadott hangra.
Talán elsőre furcsán hangozhat, mert a filmekből megszoktuk azt, hogy ezeknek a vérszomjas lényeknek üvöltő, sárkányszerű hangja van, de a valóságban az a legvalószínűbb, hogy magasabb, madárcsipogáshoz közelebb álló, olykor hápogó hangot adhattak ki magukból.
Így lehetett ez a nagyobb példányokkal is, mint például a Tyrannosaurusszal.
Valószínű, hogy sokakban egy legenda fog összedőlni, és a régi gyerekkoruk kellemes emléke, amikor a T-rex elől menekülő Alan Grant a fülsüketítően ordító hangok kíséretében menekült társaival egy piros terepjáróval, azonban a film értékéből ez az új információ már semmit sem tud elvenni.