Hitler tartják a valaha a Földön élt leggonoszabb személynek. Számtalan legenda, szóbeszéd és kering róla mind a mai napig. Összeszedtük a 7 legérdekesebbet!
Hitler az első és a második világháború egyik központi alakja volt. Ha ő nincs, akkor ma több millió emberrel több élne Európában, és nem ejtettek volna generációkon átívelő lelki sebet az embereken, és a zsidókon.
Személye nagyon megosztó. Vannak, akik a történelem egy szükséges, megkerülhetetlen gonosz erejének tartják, míg mások szerint soha nem kellett volna léteznie. Rengeteg legenda és szóbeszéd maradt fenn az életével kapcsolatban, ezek közül szedtük össze a legérdekesebbeket.
Különleges szindrómák, bélcsavarodás
Az nyilvánvaló, hogy Hitlerről sokszor járta az a szóbeszéd, hogy olyan, mintha módosult tudatállapotban lenne. Mások nem voltak ennyire finomkodóak, és egyenesen azt terjesztették, hogy a Führer egy elmebeteg.
Nos, hogy ennek mennyire volt alapja, azt lentebb kifejtjük majd, de annyit mindenképpen meg kell említeni, hogy Hitlernek valóban voltak betegségei, méghozzá olyan kórságok kínozták, mint a bélcsavarodás.
Állítólag kezdetleges Parkinson-kóros tünetekkel is rendelkezett, és mindezek együttes hatása tette annyira bizarr jelenséggé személyét.
Kísértette a végzet lándzsája
Rengeteget beszélt a végzet lándzsájáról, és alapvetően hitt abban, hogy létezik. De mi is volt ez a tárgy, és miért keltette fel ennyire Hitler érdeklődését? A legenda szerint az a fegyver, amivel a kereszten Jézust megsebezték.
Éppen ezért óriási erővel ruházta fel azt, aki ezt a lándzsát birtokolta. Hitler komolyan hitt abban, hogyha megkaparintja a lándzsát, akkor egyszer és mindenkorra eldőlhet a világháború kimenetele az ő javára.
Hitt az okkult dolgokban
Hitler ténylegesen hitt az okkult tudományokban. Rengeteg olyan titkos kísérletet rendelt el, melyek azt voltak hivatottak kutatni, hogy létezik-e szellemvilág, vannak-e idegenek, vagy, hogy az emberek, a kiválasztott médiumok tényleg rendelkeznek-e a jövőbelátás képességével
A zsidóságban, a szabadkőművességben és a kereszténységben látta a legnagyobb fenyegetést, amit könyörtelenül el kívánt taposni. Az idő előrehaladtával egyre szorosabb szálak fűzték a fekete mágiát űző Germanorden – azaz Germán Lovagrend – egyik antiszemita ágához, a Thule Társasághoz.
Amfetamin függőség
Hitler módosult tudatállapotára visszatérve. Sokszor valóban nem volt teljesen beszámítható, de mivel kegyetlen és megkérdőjelezhetetlen volt, soha senki sem merte ezt neki szóvá tenni
Pedig reggel egy az orvosai által összekészített mix volt az, ami képes volt őt talpra állítani, főleg a háború utolsó időszakában, amikor már anélkül alig tudott valamit tenni, vagy csinálni napközben. Nagyon komoly mennyiségű amfetamint fogyasztott, szinte valóságos függője volt a szernek.
Majdnem festő lett
Hitlerről sokan tudják, és még a történelemkönyvek lapjai is említik, hogy gyerekkorában nagyon vonzódott a festményekhez, és komolyan elgondolkodott azon, hogy festő lesz belőle. Azt viszont kevesen tudják, hogy az élet majdnem úgy intézte, hogy festő legyen.
Bár az lett volna, gondolhatják sokan, jogosan. Nagyjából háromezer képet készített, ebből körülbelül hétszáz maradt fenn. Annyira ragaszkodott a festéshez, hogy jelentkezett a művészeti szakra, azonban 1907-ben nem ment át a felvételi vizsgán. Vajon hányszor gondolkodott el az akkori vizsgabizottság elnöke, hogyha átengedték volna, talán teljesen más irányt vett volna a történelem?
Majdnem Adolf Schicklgruber lett
Nem sokan tudják azt sem, hogy bár az Adolf Hitler név hivatalosan is az ő neve volt, és így anyakönyvezték, apját még Schicklgruber-ként emlegették, és anyakönyvezték.
Ő azonban – mármint az apja – ezt a nevet túlságosan furcsának és viccesnek találta, ezért megváltoztatta Hiedler-re, anyai nagyszülei neve alapján.
Azonban a hivatalos folyamat során egy elírás történt. Ha nem téveszti el a hivatalnok az új családnevet, a diktátort Adolf Hiedler-ként ismerné a világ. Ha pedig nem történik meg a névcsere, akkor Adolf Schicklgruberként.
Szégyellős volt
Hitler nagyon nagymértékben volt szégyellős, és szinte soha senki sem látta ruha nélkül. Kínosan ügyelt arra, hogy még félmeztelenül se tapadjon rá egyetlen szempár sem.
Mindig egyedül mosakodott, és kabátját, zakóját még a legnagyobb melegben sem vetette le sosem. Azt beszélték akkoriban mikor még élt, hogy az orvosnál sem vetkőzött le, csak felhúzta a ruháját, hogy az adott területen meg tudja hallgatni a szakember a légzését.