Látványos meteorzápor érkezik, de akár a Cseljabinszkban történt meteorbecsapódás is megismétlődhet. Ha a feltételezések beigazolódnak, az nagyságrendekkel növelheti egy kataklizmikus meteorbecsapódás esélyét… az 1908-as tunguzkai meteorbecsapódást is ez okozhatta!
Egy kataklizmikus eseménysor hamarosan tényleg újra megismétlődhet, mint amilyennek még 2015-ben tanúi voltunk, és amire az egész világ felfigyelt.
Nem utolsó sorban potenciális veszélyt jelenthet a felénk közeledő, minket heteken belül elérő nagyobb meteorraj.
Ez ugyanis komoly meteorzáporokat okoz a Földön. Némelyik űrszikla pedig a raj tagjai közül akár 100 méteres is lehet, ezek pedig képesek elérni a felszínt is.
2015-ben éppen ugyanígy történt…
Most a Béta Teuridák érkezik, ami egy különleges meteorraj.
A Béta Tauridák minden nyáron a bolygó közelében keresztezi a Föld pályáját. Látni nem nagyon látszik, mert a raj a Nap felől érkezik, így közel sem olyan látványos, mint az azonos pályán mozgó, de a Föld pályáját a bolygó közelében szeptember-november között, a Nap felé haladva keresztező Tauridák, melyek látványos meteorzáporokat okoznak.
A raj 1975 óta nem haladt el ilyen közel a bolygónkhoz.
Két brit csillagász, Victor Clube és Bill Napier bő három évtizede vetette fel először, hogy a Tauridákkal azonos pályán keringő 2P/Encke üstökös – aminek a kilökődő törmeléke alkotja a Tauridák meteorrajait – valójában egy 20 ezer éve szétesett sokkalta nagyobb, a 4,8 kilométer átmérőjű Enckéhez képest akár száz kilométer átmérőjű üstökös legnagyobb darabja csupán, és a meteorraj akár száz méter átmérőjű sziklákat is rejthet.
Sok elmélet látott azóta napvilágot arról, hogy valójában az 1908-as tunguzkai meteorbecsapódást is ez okozhatta, ugyanis visszaszámolva az Enckével, vagyis a Tauridákkal is azonos pályán mozoghatott.
1975-ben pedig, amikor utoljára ilyen közel haladt el bolygónkhoz a Béta Tauridák raja, a korabeli Hold-missziók idején kihelyezett szeizmográfok kiugró aktivitást mértek, minden bizonnyal a Hold felszínébe csapódó meteorok miatt.
Ez pedig meglehetősen aggasztó teória, amit most igazolhatnak egyszer és mindenkorra a kutatók.
Az északi féltekén július 21. és augusztus 10. között lesz alkalom az ilyen meteorok kutatására, szabad szemmel a hajnali órákban van némi esély felfigyelni a Föld légkörében elégő darabokat.
Csak remélni merjük, hogy a tudósok és csillagászok nem találnak olyat, ami potenciálisabb fenyegetést jelenthet az eddigieknél, de mindenre megvan az esély, ha igaz az elméletük…
OSZD MEG másokkal is!