A világszerte tapasztalható egyre melegebb időjárás hatása gazdasági veszteségekben is jól kimutatható.
A Világbank előrejelzése szerint India például a bruttó hazai termékének (GDP) 2,8 százalékát veszítheti el a hőség miatt 2050-ig, és a szubkontinens lakosságának megközelítőleg fele szenvedhet a kedvezőtlen klímaváltozástól – számolt be róla a brit The Economist.
Mint írták, globálisan tekintve a forróság akár kétbillió dollár értékű kimaradást is okozhat 2030-ig.
Mint írják, a hőhullámok pusztítóereje fokozottan érvényesül a harmadik világban, ahol a terménypusztulás és a munkavégzés hatékonyságának a csökkenése nagyobb csapást jelent, mint a jóléti államokban, de például már Japánban is természeti katasztrófának tekintik az erős kánikulákat.
Ennek a kategorizálásnak a jogosságát támasztja alá, hogy Európában több mint 70 ezren vesztették életüket közvetlenül a hőség miatt 2003 nyarán.
Bár akkor ezerévenként egyszer előforduló anomáliának tekintették az ominózus kánikulát, a norvég királyi meteorológiai intézetet idézve rámutattak: manapság már akár tízszer gyakrabban számíthatunk hasonló hőhullámokra.
Vagyis az öreg kontinensen idén nyáron tapasztalható, szintén tikkasztó meleg – Észak-Európát leszámítva – már nem is mondható kirívónak.
Az idei nyár kiugró hőmérsékletei közül Finnországot említették, amelynek egy lappföldi településén több mint százéves rekord dőlt meg: a sarkkör táján 32 Celsius-fokot is mértek júliusban, az ott szokásos 20 Celsius-fok körüli értékek helyett.
Az egyesült államokbeli, és egyébként viszonylag enyhébb klímájú Los Angeles belvárosában nem ment 26 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála egy július eleji hajnalon.
A Perzsa-öböl parti Omán Quriyat nevű településén a kora reggel rögzített érték 42,6 Celsius-fok volt. Azt is megjegyezték, kiugró hőmérsékleti rekordok a klímaváltozástól függetlenül bármikor előfordulhatnak, például bolygónkon a legnagyobb forróságot 1913-ban – vagyis a mostaninál jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási szintek idején – mérték.
A Melbourne-i Egyetem egy nemrégiben publikált tanulmánya alapján 0,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a jelenleginél kétszer több – 45 helyett 90 millió – európai lakos számíthat arra, hogy megéli egy hőmérsékleti rekord megdőlését. Ha az emelkedés mértéke elérné az 1 Celsius-fokot, ez a szám 163 millió lenne. Az emelkedés abszolút értékénél azonban sokkal súlyosabb következményei lehetnek a melegedésnek.
A cikkben kifejtik: bár még az 50 Celsius-fokos hőség is kibírható száraz időben, az úgynevezett „wet-bulb” jelenség (szó szerinti fordításban „nedves villanykörte” – a szerk.) – vagyis amikor a levegő páratartalma meghalad egy bizonyos mértéket, s ez legalább 35 Celsius-fokos hőmérséklettel párosul – mindenki számára életveszélyes körülményt jelent.
Az említett szituációban egy egészséges, fiatal személy is életveszélyes állapotba kerülne mindössze hat óra leforgása alatt, még akkor is, ha ruhátlanul árnyékban tartózkodna egy ventilátor mellett.
– Extrém módon magas páratartalomnál napjainkban ritkán megy 31 Celsius-fok fölé a hőmérséklet, ám a századunk végére – és a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szinttel számolva – a Perzsa-öböl egyes országaiban, mint Abu-Dzabi vagy Dubai, ahol sokszor rendkívül fülledt idő van, rendszeresen 35 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérő higanyszála.
Dél-Ázsia egyes részein pedig – amelyek jóval népesebb és szegényebb területek, mint a közel-keleti sejkségek – nagyjából 25 évente fordulhatnak elő 34,2 Celsius-fokos, magas páratartalommal járó hőségek – írta a lap két amerikai egyetem kutatását ismertetve.
OSZD MEG másokkal is!