Az egykori sivatagi tavak lerakódásaiból a jura időszaki kőzetréteg kialakulásának pontos korát állapították meg.
Az USA középnyugati vidékén található hatalmas kiterjedésű navahó homokkő ad otthont az ország legjelentősebb jura időszaki őslényleleteinek, és számos jól ismert nemzeti park (pl. Canyonlands, Arches, Zion) területén is végighúzódik. A homokkő kialakulásának kezdete régóta vitatott kérdés, ezt vizsgálták most amerikai kutatók, és az egykori tájról kapott új információkat a Geology folyóiratban közölték.
A navahó homokkőről annyit tudtunk eddig, hogy valamikor a jura elején, 180-185 millió éve alakult ki, rétegei az elsivatagosodásról vallanak, s a Föld akkori legnagyobb homoktengere volt itt.
Hogyan alakult át a korábbi nedves, termékeny környezet sivataggá?
Mennyi időt vett igénybe a folyamat?
Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat, s ehhez az egykori sivatag dűneközi teknőiben lerakódott karbonátos kőzeteket vizsgált meg a kutatócsoport, Utah állam délkeleti részén. E helyeken egykor időszakos tavacskák, források húzódtak, amelyekhez a korabeli dinoszauruszok, és az emlősök apró ősei inni jártak, azonban ezek ősmaradványai nem alkalmasak a precíz kormeghatározásra.
A több helyszínről, a navahó homokkő legalsó részéből vett mintákban a karbonátos rétegek urán-ólom izotóparányai alapján számított kora 200 és 195 millió évesnek bizonyult, ez pedig jóval idősebb, mint a navahó homokkő eddigi legrégibbnek tartott rétege, s a Colorado-fennsík e területének igen korai elsivatagosodásáról született bizonyíték.
A sivatag kialakulása azonban összetett folyamat volt, időről-időre nedvesebb időszakok tarkították a szárazakat, s ekkor kisebb folyók, állóvizek is létrejöttek. A fennsík déli-délnyugati része csak 5,5-20 millió évvel később alakult sivataggá, mint a most felmért, Utah keleti területére eső, s különböző korú kőzetrétegek alapján rekonstruálhatóak a sivatag születéséhez és átalakulásához vezető körülmények.
A sivatagot megelőzően egy folyókkal átjárt terület volt e helyen, s a kőzetekben az is követhető, ahogy a terjeszkedő sivatag egyre tolta maga előtt a folyókat, mígnem teljesen átvette az uralmat a homok a tájon.
A friss kormeghatározás alapján azt is elképzelhetőnek tartják a kutatók, hogy a navahó homokkő jura legelején elkezdődött kialakulása egy másik, északkeletre lévő, triász végi, ám a jura elejébe is átnyúló korú homokkőrétegével összefügghet, s így az egykori sivatag területe is jóval nagyobb lehetett.
Számos kőzetréteg korábbi kormeghatározása nem a rétegből magából kiemelt mintán, hanem spontán kihullott, így pontosan nem azonosítható eredetű darabon született, ezeket a méréseket a kutatók véleménye szerint mielőbb újra el kell végezni.
Az Amerikai Geológiai Társaság ismertetője szerint a kőzetrétegek vizsgálata segít részleteiben megérteni azokat a folyamatokat, amelyek egy sivatag peremterületén zajlanak, arról árulkodnak, hogy miként tud gyarapodni a sivatag területe – ilyen eseményekre napjainkban is számos helyszínen vannak példák.
A 200 millió éves sivatag történetét a közeli jövőnk alakulása miatt is alaposabban meg kellene ismerni.
OSZD MEG másokkal is4