Egy ókori temetkezési hely maradványait kutatják az izraeli régészek Modiin mellett, de egyelőre nincs döntő bizonyíték arra, hogy a makabbeusok régóta kutatott síremlékére bukkantak volna.
A 2000 éve győztes lázadást vezető makabbeus vezérek síremlékének gyanítják régészek az ország közepén fekvő, az 1990-es években alapított modern város, Modiin mellett talált ókori építmény maradványait, de mégsem oldódott meg a makkabeus sírok százötven éves régészeti rejtélye – írja a Ynet, a Jediot Ahronót című izraeli újság honlapja.
„Egy rendkívüli és egyedülálló, pompás építmény alapjait leltük meg, de mégsem találtunk mindeddig perdöntő bizonyítékot arra, hogy ez lett volna a makabbeusok síremléke” – hangsúlyozta Amír Rem, az ásatások egyik felelőse.
A korabeli írásos emlékek szerint egy „magas, impozáns építmény volt oszlopok gyűrűjében” az egykori hellenisztikus sírhely, amelyet „megmunkált kövekből építettek piramisszerű tetővel, és a messzi tenger felől is látható volt”.
A modern Modiinbe vezető útnál egy domboldalnál húsz sírkő található a sziklák oldalában, Izraelben ezeket tisztelik makabbeus sírokként, és ott imádkoznak minden évben hanukkakor, amikor azt ünneplik, hogy a Makabbeusok vezetésével győzött a zsidó felkelés, és i.e. 165-ben megtisztították a jeruzsálemi szentélyt a bálványoktól.
Azonban ezek a sírok nem makkabeus vezéreket, hanem pogányokat vagy keresztényeket rejtenek, hiszen több száz évvel későbbre datálták őket és nem is emlékeztetnek a Makkabeusok könyvében és Josephus Flaviusnál található nagyszerű leírásokra.
Nem messze a kilenc sírkőtől már a 19. században egy az egykori elbeszéléseknek megfelelő hatalmas építményre bukkantak, de a kutatók lemondtak a helyről, miután Charles Clermont-Ganneau francia régész 1871-ben a sírkamrák szintjén kereszttel díszített mozaikra lelt, és megállapította az építményről, hogy „noha annak célja ismeretlen, de keresztény jellegű”.
A feltárás később feledésbe merült, a felszínre hozott kövek nagy részét elhordták, alaposan megnehezítve a 21. századi régészek munkáját. A 19. században előkerült romoknál az utóbbi években azonban ismét feltárásokat végeztek, amelyek sikerrel kecsegtetnek, noha eddig nem került elő meggyőző bizonyíték a síremlék makkabeus eredetéről.
Pedig még a leletek keresztény jellegét hangsúlyozó Clermont-Ganneau sem zárta ki a makkabeus alapokat, amikor azt írta, „lehet, hogy a keresztények azért emelték a szerkezetet, hogy emléket állítsanak a makkabeus síremléknek, ugyanis ők a kereszténység számára is szentek voltak, és nem kizárt, hogy majd a jövőben egyértelműen bizonyítható lesz, hogy arra a helyre építkeztek, ahol eredetileg a makkabeus emlékmű volt”.
A kereszténység a makkabeusokra korai mártírokként tekint, és így könnyen elképzelhető, hogy kultuszukat ápolva éppen egykori sírhelyükre építkeztek századokkal később.
Az Amír Rem vezetésével folyó jelenlegi ásatásokon olyan boltíveket találtak, amelyek szarkofágokat rejthettek, előásták egykor egy másik szintet tartó hatalmas oszlopok maradványait, és a hétkamrás szerkezet is megfelel az egykori leírásoknak.
„Mindez rengeteg kérdést vet fel, de még mindig nincs bizonyítékunk” – mondta a feltárásokat vezető másik régész, Dan Sahar a Ynetnek.