Amióta megépítették a norvég Spitzbergák föld alatti vésztárolóját, először kértek ki magvakat.
A szíriai polgárháborúban károkat szenvedett a közel-keleti magbank, és a szárazsághoz jól alkalmazkodó növények, többek között búza-, árpa- és fűmagvakat tartalmazó mintákat kértek a közel-keleti kutatók, hogy a szír Aleppo városa melletti, háborús károkat szenvedett magbank mintáit pótolják.
„A gabona- és más élelemnövények magvait tároló, az Északi-sarktól 1300 kilométerre, Norvégia és Európa legészakibb területén épített Svalbard Global Seed Vaultban őrizzük azokat a mintákat, melyekkel a Föld táplálékellátását és a növényvilág biodiverzitását, vagyis faji sokszínűségét igyekszünk biztosítani” – mondta Brian Lainloff, a norvég tárolót üzemeltető Global Crop Diversity Trust szóvivője.
A Spitzbergákon (norvégul Svalbard) 2008-ban nyitott magbankot azért építették, hogy globális katasztrófák – többek között atombaleset vagy betegségek okozta vészhelyzet – esetén megóvják a bab-, rizs-, búza- és más termények magvait. A bank több mint 860 ezer mintát tartalmaz, ezek szinte a világ összes országából származnak. Ha megszűnne az áramszolgáltatás, az állandóan fagyott föld mélyén még kétszáz év alatt sem olvadnának fel a magvak.
Az aleppói magbank, főként a közel-keleti országok számára nevelt és juttatott terménymagvakat, még a háború alatt is működött egy ideig, ám mostanra nem volt képes ellátni a feladatát. Grethe Evjen, a norvég mezőgazdasági minisztérium munkatársa elmondta, hogy a mintákat a Száraz Területek Agrárkutatási Központja (ICARDA) kérte. A szervezet központja 2012-ben Aleppóból Bejrútba költözött a harcok elől.
Az ICARDA a norvég tárolóban elhelyezett 325 dobozából majdnem 130-at kért vissza, ami összesen 116 ezer mintát tartalmaz – közölte Evjen. A küldeményt a dokumentumok elkészítése után indítják útjára. Ez lesz az első alkalom, hogy mintákat emelnek ki a bankból.