A legősibb civilizáció bukása mögötti valódi okok…
Mint minden civilizáció, eleinte fejlődik, majd hosszú ideig magas életszínvonalat biztosít, a magas életszínvonal következménye a túlnépesedés. Mikor már a föld nem képes eltartani a túlnépesedett társadalmat, vagy csökkennek a vízkészletek, esetleg kisebb éghajlati változás történik, akkor kezdődik meg a hanyatlás. Így volt ez a sumer birodalom esetén is.
Itt tetőzte a dolgokat az állandó háborúskodás a városállamok között, sőt i.e. 2.024-ben megtörtént az első nukleáris háború is. Ekkor a sumer társadalom jó része elpusztult a radioaktív porfelhő miatt. Mindez a Holt tenger déli részén történt, és a mai tudósok ki is mérték, hogy akkoriban nagy mennyiségű radioaktív anyag került a tengerbe a környező folyókból, egész nagy területről.rnAz emberek elvándoroltak és ezáltal hozzájárultak a szomszédos, éppen kialakulóban lévő társadalmak létrehozásához, felvirágoztatásához. Vitték nyelvüket, kultúrájukat is, mely beolvadt a szomszédos társadalmak kultúrájában.
Nagy Sándor volt, az utolsó aki egyesítette a sumer civilizációt egy országba, melynek neve Mezopotámia volt. Halála után ismét széthullott a birodalom, majd hanyatlásnak indult.
i.sz. 100 körül már annyira önállósodtak a sumer társadalom városállamai, független területei, megváltozott kultúrájuk, hogy innentől kezdve nem tekinthető egy egybefüggő civilizációnak. Gyakorlatilag megszűnt, helyén sok új kultúra alakult ki.
A sumer társadalom fontossága abban rejlik, hogy az első volt a Földön, hatalmas fejlettségi szintet ért el, majd elindította az összes többi civilizációt.
A sumer kifejezést csak az utókor adományozta ennek a népnek, ők magukat a Ku-Mag-Ari megnevezéssel azonosították, ami a fordítások szerint azt jelenti, hogy a tudás isteni fensőbbségének népe.
A sumer nyelv fejlődésének megértéséhez tudni kell, hogy i.e. 3-4.000 évvel a sumer nép létszámában gyarapodott, ezért mind új és új területekre vándoroltak el, ahol új népek alakultak ki.
Az új népek nyelve bár a sumerből indult ki, de a helyi tájszólások idővel önálló nyelvekhez vezettek. Az így kialakult önálló népek el kezdtek egymással háborúzni, egymás területeit uralták, így hatalmas nyelvi keveredések jöttek létre. Ez a háborús helyzet egyre fokozódott, egészen a Görög kultúra megjelenéséig.
Az egységes sumer nyelv komoly behatások alá került, mikor i.e. 2.600 körül az akkádok uralkodtak a sumerok felett, majd i.e. 2.100 körül újra a sumerok kerekedtek felül.
Ebben az időszakban hirtelen fejlődött a sumer írás, mert a piktogramokat felváltotta a szavak használata. Azt nem tudni, hogy mi váltotta ki ezt a hatalmas fejlődést.
I.e. 2.000 és 1.800 között a sumer nép több mint harmada északi irányba elvándorolt, a Kaukázus irányába, magukkal vitték a sumer nyelvet.
A maradék kétharmad keveredett az asszír néppel, nyelvük is átalakult.
A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd keveredett a szkítákkal, i.e. 800-600 között. Ekkor már szinte holt nyelvként létezett a sumer, hiszen az eredeti nyelvet már senki nem beszélte, nem volt már önálló sumer állam, de az összes nyelv belőle ered.
Éppen ezért a világ majd minden nyelvében megtalálható több-kevesebb eredeti sumer szó. Érdekes, hogy kevés olyan mai nyelv létezik, amely nyelvtanilag, szerkezetileg, hangzásban, erősen hasonlít a sumerra. A magyar egy ilyen nyelv.
Sok kutató, aki bizonyította a két nép valamilyen szintű rokonságát, komoly elismerésben részesült világszerte, kivéve Magyarországot.
A sumer kor és nyelv szakértői egybehangzóan állítják, hogy ha ma megelevenedne a sumer nyelv, akkor a magyarok értenék meg a legjobban, bár ők is nehezen
. A szavak inkább ismerősnek tűnnének, de a megértés nem lenne könnyű. Az is lehet, hogy rokonságunk nem más, mint egy ősi kapcsolat, mint két ikertestvér esetén, akik különböző környezetben szocializálódtak.