Az egészet az Új Világrtend létrehozása miatt kezdték el még évtizedekkel ezelőtt…
Ian Stephen már egy ideje vizsgálta azt, hogy miért kevernek különféle toxinokat, például fluorodot a vízbe.
Mert ennek egyértelmű és szándékos oka van.
Belevetette magát a második világháború orvostörténelmi dokumentációjába és rájött, hogy már a nácik is előszeretettel kevertek fluoridot a megszállt területek ivóvizébe, mert felfedezték, hogy nemcsak az agyi tevékenységek intenzitását és hatékonyságát csökkenti (parasztosan: butít), hanem a fajfenntartó funkciókét is.
Magyarán: a férfiaknál leszorítja a spermiumszámot, a nőknél pedig csökkenti a teherbeesési képességet.
Az alumínium előállítása során (emlékszünk még a bauxitra?) a technológiai folyamat egyik járulékos eredménye az a sokezer tonnányi nátriumfluorid, amit a huszadik század harmincas éveiig nem igazán tudtak mire felhasználni. Jött akkor a híres/hírhedt (német) IG Farben, amelynek vegyészei rájöttek, hogy ennek az anyagnak bizony érdekes tulajdonságai vannak, már ha – infinitezimális, de annál rendszeresebb adagokban – az emberi szervezetbe kerül…
És érdekes módon az IG Farben frankfurti kutatólaborjai kivétel nélkül megúszták a szövetségesek második világháborús szőnyegbombázásait, majd 1945-ben a jenkik (tokkal-vonóval, valamint tudósokkal együtt) az egész dokumentációt a legnagyobb titokban átvitték az USA-ba, ahol az ottani titkosszolgálatok cuppantak rá a dologra…
A fluorid születéséről létezik ám egy másik teória is. Eszerint az amerikai atombomba előállítása alatt (lásd még Manhattan Project) az egyik urán-beszállító a DuPont konszern volt, s a dúsítás során ők bukkantak először (ugyancsak melléktermékként) a fluoridra.
Mivel nem igazán tudták, hogy hogyan szabaduljanak meg tőle (a környezetvédelmi előírások annak idején sokkal lazábbak voltak, mint napjainkban), simán beleöntötték a környező (New Jersey-i) vizekbe.
Amikor aztán számos esetben mindenféle furcsa betegség és tisztázatlan indítékú öngyilkosság történt a környékbeli farmokon, a hadsereg lezárta a területet, s a Vegyi Hadviselési Szolgálat (US Army’s Chemical Warfare Service) vette kezelésbe az ügyet.
Ez a „kezelés” kapta a „Program F” fedőnevet, s innen bontakozott ki később az a kutatássorozat, melynek eredménye az volt, hogy nagy koncentrációban a fluor tényleg gyorsan ölő méreg, de a megfelelő mértékben hígítva és adagolva bizony nagy szolgálatot tehet azoknak, akik az emberek szubliminális (vagyis érzékszervek, illetve tudatküszöb alatti) befolyásolására törnek.
Tudatküszöb alatti befolyásolás: olyan üzenetek eljuttatása az agyhoz, amelyet az ember észre sem vesz, de hatással van rá. A klasszikus példa: ha filmvetítés közben minden kétszázadik (ezredik, mittudomén) képkocka az a feliratot tartalmazza, hogy „Igyál kólát!”, akkor ez nem fog benned tudatosulni, de – magad sem tudod, miért – a film után az első dolgod az lesz, hogy rohansz a büfébe és veszel egy kólát…
OSZD MEG másokkal is!