Elgondolkodtató monológ a múlt emberéről… Te is egyetértesz?
Ebben nagyon sokan egyet fognak érteni… szerinted mi volt a titkuk?
Mert egész életükben tevékenykedtek, nem hajtották túl magukat, be tudták osztani erejüket. Nem üldögéltek órák hosszat meggörnyedve a számítógép, vagy félfekvésben a televízió előtt, hanem a nap nagy részét a szabadban töltötték.
Persze ekkoriban is voltak irodában dolgozók, szellemi foglalkozásúak,gyári munkások, de aki haladni akart, annak kertje is volt.
Debrecenben például nem nagyon akadt olyan család, amelyiknek valahol a városban, vagy város környékén ne lett volna néhány négyszögöle, amit rendben kellett tartani, viszont a család ellátásban jó szolgálatot tett.
A tulajdonosok pedig ha azt akarták, hogy ne legyen gazos, és teremjen is – vasárnap biztos, hogy kimentek a kerti munkák végett, és ha idő engedte, akkor hét közben is néha. Ez aztán jó kis aktív pihenés volt a napközbeni szellemi munka után.
Nem szedtek 10 féle gyógyszert, megitták a reggeli pálinkájukat, ebédre szalonnát ettek hagymával, ittak hozzá egy pohár bort, és több erejük volt mint a mostani táplálékkiegészítőkön és energia italokon vegetáló fiataloknak!
Drága jó Apósom így élte le az életét, 83 évesen lett új párkapcsolata és 86 évesen csak úgy elaludt örökre.
Ismertem olyan MÁV-tisztviselőt – akkoriban így mondták – aki kamasz fiaival éjszakánként vagont pakolt, hogy legyen egy kis plusz.
Meg is lett az eredménye – egyrészt idős koráig fitt maradt, másrészt a fiai megtanulták tisztelni a fizikai munkát, nem féltek tőle, viszont az is az agyukba vésődött, hogy ha tanulnak, akkor nem kell így dolgozniuk.
Régen, ha dolog volt, kicsitől a nagypapáig beállt a sorba mindenki, és végezte a dolgát. Nem nekiesve, hanem a maguk csendességében, saját maguknak diktált ritmusban, így sokáig bírták.
Először jött egy kiadós reggeli, majd a dolog – először a ház körüli, aztán ami jött, sorba. Ha kimentek a kertbe, vagy a földre, vittek egy üveg bort is általában.
Ha kapálás volt lerakták a sor végére, aztán mikor visszaértek, megkapáltak egy sornyit oda-vissza, ittak belőle pár kortyot.
Akkoriban nem volt divat, hogy nyáron félmeztelenül dolgozzanak a napon, legalábbis a parasztok körében biztosan nem.
Még a legmelegebb időben is volt a hátukon-karjukon valami, hogy le ne égjenek, fejükön pedig kalap.
Amikor elfáradtak a munkában, megálltak pár percre, és beszélgettek, vagy csak leültek kicsit bambulni egyet.
OSZD MEG másokkal is!