A nyugati típusú étrend jellemzői az olajban sült ételek, a vörös húsok, a telített zsírokban gazdag ételek és a finomított gabonák túlzott bevitele, miközben a bevitt táplálék rosttartalma kifejezetten alacsony.
Az ilyen étrend magas cukortartalma korán egészségügyi problémák kialakulásához vezet.
Egy 2017-es, állatok segítségével végzett tanulmányból már kiderült, hogy az egészségtelen ételek fogyasztása közvetlen hatással van a hippokampuszra, az agynak a memóriáért és az étvágy kontrollálásért felelős részére. Bár kutatók szerint még nem teljesen tisztázott, hogy a hippokampusznak pontosan milyen hatása van az étvágyra.
Az egyik lehetséges feltevés szerint amikor jóllakunk, a hippokampusz blokkolja vagy gyengíti az ételekről szerzett korábbi kellemes emlékeket, ezért ha egy finom tortára nézünk, az agyunkat nem önti el a vágy, hogy megegyük.
Abban az esetben, ha a hippokampusz kevésbé hatékonyan működik, nem lép életbe a blokkoló funkció, ezért hiába vagyunk tele, mégis megkívánjuk a tortát.
A Royal Society Open Science-ben publikált kísérletben a szereplőket – akik mindannyian egészséges, vékony, húszas éveikben járó, addig egészséges étrendet követő fiatalok voltak – két részre osztották: az egyik csoport 7 napon keresztül a magas energiatartalmú, nyugati étrendet fogyasztotta, a kontrollcsoportból álló fiatalok pedig szokásos étrendjükhöz tartották magukat.
A rettegett túlevés
A kísérletet vezető Richard Stevenson, a sydney-i Macquarie Egyetem pszichológusa szerint a fiatalok már pár napos nyugati étrend után is jobban kívánták a nassolnivalókat és az édességeket olyankor, amikor éppen befejeztek egy főétkezést, tehát nem voltak éhesek.
A két csoportnak az étkezések előtt és után különböző memóriateszteket kellett végezniük, amelyeken az egészségtelen étrenden élők rosszabbul teljesítettek.
Az egyhetes kísérlet egyértelműen bizonyította, hogy az egészségtelen ételek fogyasztása már nagyon rövid időn belül, enyhe formában ugyan, de kimutathatóan rontja a kognitív funkciókat.
A nyugati étrenden élő fiatalok minél jobban kívánták az egészségtelen ételeket, annál rosszabbul teljesítettek azokon a teszteken, amelyek a hippokampális funkciókat mérték.
„Az evés utáni nassolás hatással van a hippokampusz működésére, ami újabb túlevésre sarkall, és így kialakul a túlevés ördögi köre” – tette hozzá Stevenson, aki szerint hamarosan eljuthatunk oda, hogy – csakúgy mint a dohányzás esetén – kormányzati szinten is korlátozni lehessen azoknak az ételeknek a forgalmazását, amik kimutathatóan károsak az egészségre.
Stevenson szerint azt kell megértenünk, hogy a nyugati étrend következtében kialakuló kognitív funkciók romlása már nagyon rövid időn belül megmutatkozik, és ez a folyamat hatással van az étvágy kontrollálásáért felelős hippokampusz működésére is.
Az ennek következtében kialakuló túlevés cukorbetegséghez és elhízáshoz, vagyis két olyan betegséghez vezet, amelyek több tanulmány szerint is növelik az agyi folyamatok romlásának és a demencia kialakulásának kockázatát.
OSZD MEG másokkal is!