Sokszor előfordul, hogy olyan dolgok történnek, amikre nem vagyunk felkészülve és megdöbbenünk.
Például valaki öngyilkos lesz, és ismerősei értetlenül állnak az események előtt, mert nem gondoltak ilyesmire, nem volt semmi olyan előzmény, amiből következtetni lehetett volna az esemény eljövetelére.
Hasonlóan, mikor valaki „rossz” társaságba keveredik, pedig „jó” nevelést kapott. Ilyen sorsdöntő pillanatokban jövünk rá, hogy mennyire nem ismertük az illetőt.
Ennél már csak az durvább, mikor valaki olyat tesz, legyen az jó, vagy rossz, hogy ő sem ismer magára. Ekkor derül ki, hogy magát sem ismeri az ember.
Senki sem ismeri pontos eredetét, azonban gyökerei már megtalálhatók i.e. 3.000 körül a sumer területeken, majd Egyiptom területén, később a X.-XI. században vallási körökben.
Az ennea szó görögül kilencet jelent, az enneagram szó jelentése kilences diagram. Míg a világ sok részén ez a tudás valamilyen formában létezett, napi használatban volt, addig a fejlett nyugaton ismeretlen volt egészen az utóbbi időkig. Az 1970-es évektől kezdődően tűnt fel az Egyesült Államokban az enneagram, napjainkban két fő szakembere van: Don Richard Riso és Russ Hudson. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ők helyezték le a modernkori enneagram alapjait. Elterjedését nagyban segítette a multinacionális cégek azon vágya, hogy minél jobban átvilágíthassák beosztottaikat.
Azonban megjelent az enneagram civil alkalmazása is, rengetek képzés, tréning indult útjára. Míg a munkahelyi alkalmazás arra irányul, hogy ismerjük meg a beosztottat a jobb irányíthatóság, nyereségesebb működés végett, addig a civil alkalmazás inkább önismereti tréning, azaz ismerjem meg magam, majd ezzel a tudással megismerem a velem kapcsolatban álló embereket.
Az ember karaktere, az ÉN kialakulása gyermekkorban kezdődik, a 3-5 éves korban. A kisgyermek 3 éves korában szembesül azzal, hogy a környezet már kezd elvárni tőle bizonyos dolgokat. 3 éves korára kezdi megérezni és megérteni a helyzetet. Még azt is megérzi, amit nem lát. 5 éves korára ki is alakul a karakter, ami nem más, mint viselkedési forma, viselkedési minta, majd 7 éves korára ez teljes mértékben rögzül is, életét e szerint fogja élni. Megváltoztatni nem lehet. A karakternek vannak egészséges, illetve kevésbé egészséges fázisai.
A kisgyerek érzékeli a családi viszonyokat. Megérzi, hogy a családban ki tölti be a főnök, az irányító szerepet. Tőle várja az irányadó viselkedési mintát, a dicséretet, a korlátozásokat. Szintén megérzi, hogy ki tölti be a gondoskodó szerepkört, aki enni ad, megsimogatja, ha valami fáj, segít a fájdalom enyhítésében, stb. Nyilván az emberi fejlődés eredményeként, genetikailag kódolva ott a szerepek kiosztása, az irányító a férj, a gondoskodó az anya.
Azonban jelen társadalmunkban minden pont másképp működik, mint kellene. Nagyon sok családban az irányító a sikeres, jangos üzletasszony, azaz a feleség, vagy a mindenkire rátelepedő nagymama. Sok esetben a férj munkanélküli, önértékelési problémákkal küzd, így nyilván nem tud ő irányító szerepben létezni.
Sok házasság úgy jön létre, hogy a fiatalok nincsenek felkészülve igazából semmire. Mindezek a helyzetek azt eredményezik, hogy torz erőviszonyok és minták alakulnak ki, melyeket a gyerek átvesz, ezekhez alkalmazkodik. Ennek következményeit csak akkor látjuk, mikor már felnőtt lesz és az életben meghatározó, markáns döntéseket kell hozzon, vagy mások sorsáról dönt.
Ez a hármas tagozódás azt mutatja meg, hogy hol van bennünk a legfőbb egyensúlyvesztés, a probléma elhárítás három módját ábrázolja, felfedi saját korlátainkat.
Ez a csoportosítás azt jelenti, hogy egyéniségünk fő mozgatója az ösztön (düh), az érzelem (szeretet), vagy a gondolkodás (félelem). Bármelyik típusba is tartozunk, mindhárom mozgatórúgó megtalálható egyéniségünkben, azonban valamelyik domináns. Az is természetes, hogy helyzetről helyzetre más-más erő hajt minket, de összességében viselkedésünket főleg az egyik határozza meg. Mindhárom tagozódás 3 karaktertípust tartalmaz.
Ezek radikálisan eltérnek egymástól, bár hasonló mozgatóerő van bennük. Az ösztön, a szeretet vagy a félelem. Összesen 9 karaktertípus van, ezeket számokkal jelöljük.
Az ösztön vezérelte karakterek jellemzője, hogy mindent megtesz a személyes énérzés fenntartása érdekében, foglalkoztatja a környezettel szembeni ellenállás, a környezet irányítása. Problémát okoz nekik az agresszió és annak elfojtása. Amit keresnek: autonómia, béke, biztonság. Alapérzése a düh.
Az ösztönös karakterek az akaratukkal próbálják meg befolyásolni a világot úgy, hogy az lehetőleg ne hasson vissza rájuk. A nyolcas kimutatja ösztönét, a kilences tagadja, az egyes belül éli meg.
Az érzelem vezérelte karaktereket foglalkoztatja az énkép, az énkép szeretete. Problémát okoz az identitás és az ellenségeskedés. Keresi a figyelmet, hogy rá figyeljenek, alapérzése a szégyen. A kettes kimutatja a szeretetet, a hármas tagadja, a négyes belül éli meg. Az érzelem vezérelte karakterek közös jellemzője, hogy gyerekkorukban nem értékelték őket olyannak, amilyenek voltak valójában.
A gondolkodás vezérelte karaktereket a bizonytalanság, a félelem érzésének kezelése jellemzi. Az ötös belül éli meg a félelmet, a hatos tagadja, a hetes kimutatja.
A gondolkodás, illetve a félelem a jövő felé irányul. Jellemző rájuk, hogy állandóan pörög az agyuk, nem állnak le.
Ez sokszor a siker forrása is, mert többet tesznek, mint amennyi szükséges lenne. Ugyanakkor gyakran túlzottan kimerítik saját erőforrásaikat
OSZD MEG másokkal is!