Kemenesi Gábor virológust kérdezték.
“Minden egyes fertőzés során elképesztő mennyiségben másolja önmagát a vírus a fertőzött gazdatestben. Mivel kissé ‘hanyag’ módon történik a másolás (RNS vírusok jellegzetessége), egyetlen emberen belül apró eltéréseket mutató vírusgenomok sokasága van egyszerre jelen.
Ezt víruspopulációnak is nevezhetjük. A teljes fertőzött emberi populáción belül is lesznek ilyen formán dominánsabb, vagy úgy is mondhatjuk, hogy evolúciósan sikeresebb vírustörzsek” – írja a szakember Facebook-posztjában.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kemenesi szerint ugyan nem példanélküli, hogy e mutációk során változzon valamilyen formában a vírus terjedése vagy egyéb tulajdonságai, de a hatásokat általában csak a járványok után tudják a kutatók részleteiben megérteni. Ezért felelőtlen szerinte egy gyorsan terjedő járvány során bármi biztosat is állítani mutációkról, vírustörzsekről, és főleg ezek gyakorlati jelentőségéről.
Amiben a mutációk jelen pillanatban segíthetnek, az a járvány terjedésének követése, ugyanis az apró genetikai változások révén a vírus földrajzi, de akár emberről-emberre történő terjedési láncolata is vázolható.
A magyarországi járvány korai szakaszából származó vírusminták teljes genetikai analízisét elvégező pécsi kutatók szerint nem látható, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon. A genetikai különbségek mértéke teljesen természetes, és nem azt jelenti, hogy ezek különböző vírustörzsek lennének.
Egyelőre nincs jel arra, hogy a vírus veszélyesebb lenne a mutáció után
Hasonlóra mutatott rá a University College London (UCL) tudósainak genetikai mutációkat vizsgáló kutatása is, amely során az új koronavírussal diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból, és a SARS-CoV-2 majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg.
Francois Balloux, a kutatás egyik vezetője szerint a mutációk önmagukban nem jelentenek rosszat, és semmi sem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 a vártnál gyorsabban vagy lassabban mutálódik.
A szakember szerint eddigi tudásuk alapján nem mondható, hogy a mutációval halálosabbá és fertőzőbbé vagy – éppen ellenkezőleg – enyhébbé vált volna.
Balloux az MTI szerint azt is mondta, hogy a mutációk a vírus alkalmazkodásának megértéséhez járulnak hozzá, valamint segítik a gyógyszerek és védőoltások kifejlesztését.
“A vírusok legyőzésében az a nagy kihívás, hogy a gyógyszer vagy vakcina elveszítheti a hatásosságát, ha a vírus mutálódik. Ha a kórokozó olyan részeire összpontosítunk, amelyek kisebb valószínűséggel mutálódnak, az növeli a hosszú távon hatékony szerek kifejlesztésének esélyét” – magyarázta Balloux.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: urbanlegends.hu