A Déli-Sark, vagyis az Antarktisz egy állandóan fagyott régió, mely komoly szerepet tölt be a Föld létében, illetve az azon élő lények életében.
Az itt felhalmozódó jég ugyanis nagy mennyiségben veri vissza a Nap sugarait, hozzájárulva ezzel a megfelelő hőmérsékletek létéhez.
A klímakatasztrófa azonban ezt a területet sem kíméli. Annyira nem, hogy az Antarktisz gyorsabban melegszik, mint bármely másik földrész, méghozzá háromszor olyan gyorsan.
A tudósok mérései alapján minden 10 évben +0.6 °C-ot melegszik az átlaghőmérséklet, mely mostanra 1.8°C-os melegedést hozott (csak emlékeztetőül: a világ jelenleg azon igyekszik erejét megfeszítve, hogy a globális felmelegedést 1,5°C alatt tartsa).
A meleg pedig természetesen hatással van a jégtakaróra is.
A vékonyodó jég több szempontból is gondot okoz.
Attól eltekintve, hogy a Föld édesvízkészlete a szemünk láttára szivárog a tengerbe, megsemmisülve, gondot okoz a környező vizek sókoncentrációjában is. Mivel pedig tetemes mennyiségről van szó, így ez előbb, vagy utóbb hatást gyakorol lényegesen messzebbi vizekre is.
A másik jelentős gond a Nap sugarainak visszaverése. Ha csak a jég vastagsága csökkenne, de a területe nem, akkor nem lenne baj, de ez értelem szerűen nem így van.
És minél kisebb a jéggel fedett rész, annál kevesebb napsugarat képes visszaverni, vagyis a felmelegedés mértéke nő, méghozzá egyre erősödő mértékben.
Ez pedig hatással van nem csak a helyi ökoszisztémákra, hanem az egész bolygóra, így természetesen ránk is, és nem is kis mértékben.
OSZD MEG másokkal is!