A legtöbb ember már velük születik, átlagban pedig legalább tíz anyajeggyel rendelkezünk. Manapság a rákos megbetegedések kapcsán ismerjük, mint tényező, de a kialakulásukról, funkciójukról a tudomány még mindig nem tud semmit.
Az anyajegyek szerepe és kialakulása a tudománynak egy olyan fehér foltja, melyet még senki sem tudott megmagyarázni.
Az átlagember 10 anyajeggyel rendelkezik, de olyan is vannak, akiknek akár 100-150 anyagjegye is lehet a testén.
Az anyajegyekről manapság gyakran hallunk különféle rákos megbetegedések kapcsán, ugyanis kiváltó okoknak tartják. Tény, hogy akinek sok anyagjegye van, azok bár lassabban öregednek valami miatt, mégis sokkal magasabb aránnyal alakulhat ki bőrrák, vagy egyéb belső daganat.
A magzatfejlődés első 12 hetében megjelennek a melanociták, amelyek minden gerinces bőrében, szemében, valamint egyéb szövetekben, mint például a bőrön is megtalálhatók.
Olyan sejtek, amelyek a melaninokat termelik. A melanociták normál esetben a természetes bőrszín kialakulásáért felelősek.
Ahol a megszokottnál több több melanocita gyűlik össze, mint amennyi az általános bőrszín megalkotásához szükséges ott anyajegy alakul ki.
Bár a keletkezésük körülményeit ismeri a tudomány, azt nem tudni, hogy mi szerepük van. Egyesek szerint ezek gyakorlatilag a véletlen művei, és bőrhibák, míg mások úgy tartják, komoly szerepük lehet a szervezetünkben.
Az anyajegyek eltűnésének is komoly rejtélye van, hiszen egy anyajegy átlagosan 40-50 évig „létezik”, aztán fogja magát, elhalványodik, és felszívódik a bőrbe. Ez ugyan nem mindenkinél és minden esetben van így, de a többségnél már megfigyelték ezt a jelenséget.
A szervezetben betöltött szerepük bár rejtély, azt már sikerült megfejtenie az orvostudománynak, hogy az anyajegyek elhelyezkedése egyáltalán nem véletlenszerű, és valószínűleg genetikailag előre meg van határozva, melyik hová kerül a testünkön.
Hogy az anyajegyeknek van-e konkrét céljuk, kutatóknak egyelőre nem sikerült biztos választ találniuk.