Az új koronavírus bizonyította, hogy a XXI. században, kiváltképp a nyugati demokráciákban egy járvány megfékezésének legfontosabb eszköze a kommunikáció.
Amíg nincs ellene gyógyszer, védőoltás, addig a legjobban működő, modern egészségügy is legfeljebb megmenthet pár embert a mondjuk úgy, tűzvész áldozatai közül, de a tüzet nem tudja sem eloltani, sem kordában tartani.
Ijesztő bejelentés
A járványügyi korlátozások annyit érnek, amennyit sikerül belőlük betartatni, és a maszk sem véd, ha mindenki a zsebében hordja.
A kormányok, helyi, országos és nemzetközi szervezetek felelőssége tájékoztatni, felkészíteni az embereket a lehetséges forgatókönyvekre, elmagyarázni az ok-okozati összefüggéseket, ám főként tömegeket meggyőzni az egyedileg is működő, hatékony védelmi eszközök és stratégiák alkalmazásáról.
Ez sokszor nem működik zökkenőmentesen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is több olyan közleményt jegyez a koronavírussal kapcsolatban, amit a laikus tökéletesen félreért.
A legutóbbi példa az a hétfői bejelentés, miszerint
nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen.
Az egyszeri hírfogyasztó ilyenkor a szívéhez kap, hiszen „hivatalosan” mindeddig azzal ösztönözték kitartásra, hogy ha meglesz a vakcina és a megfelelő átoltottság, az élet visszatérhet a normál kerékvágásba.
Miről van hát szó? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagját kérdeztük.
A járvány kezdete óta számos ország és laboratórium jelentette, hogy sikeres vakcinakísérleteket folytat, a lista szinte követhetetlen. Ami biztos, hogy legalább tucatnyi szer jár immár a klinikai tesztelés végső fázisában, ami azt jelenti, hogy a vírus elleni hatékonyságát (és esetleges mellékhatásait, stb.) több 10 ezer emberen vizsgálják.
Ezek közül jó eséllyel lesz olyan, ami hatékonyan bevethetőnek bizonyul majd az emberiség túlnyomó többsége számára, de hogy melyik, és mikorra, illetve hogy a gyakorlatban mit fog produkálni, azt ma még senki nem tudja megmondani
– magyarázza a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
A WHO kommunikációjában viszont ezen a ponton jött el az idő lehűteni az esetleg túlforrt kedélyeket azzal a – egyébként tényleg szerencsétlenül megfogalmazott – kijelentéssel, miszerint lehetséges, hogy soha nem találják meg a tökéletesen hatékony megoldást. Mit jelent ez?
Definíciószerűen fogalmazva egy vakcina akkor tökéletesen hatékony, ha élethosszig tartó védettséget nyújt.
A koronavírus ellen ilyen nem lesz, de a tudomány számára ez nem újdonság, a közvéleményben viszont az érthető hurráoptimizmus megfogalmazhatott ilyen elvárást.
A virológus kiemelei, hogy minden vírus más és más, egy-egy vakcina hatékonysága rengeteg bonyolult tényezőn múlik. Ezért szükséges az óvatos kommunikáció, nyilvánvalóan ez volt a WHO szándéka is, de a szerencsétlen megfogalmazás miatt rosszul sült el. A lényeg tehát:
pánikra semmi ok, meglesz a hatékony oltóanyag, de nem nyújt majd élethosszig tartó védelmet, sőt ma még azt sem tudjuk, milyen fokú lesz ez a védelem, és meddig tart majd.
OSZD MEG másokkal is!