Az Alzheimer és a különféle demenciák elterjedtsége járványos méreteket kezd ölteni.
Ezt részben a fejlett országok életmódja okozza, ám az alábbiakból kiderül, hogy milliók által szedett gyógyszerek is jelentős mértékben növelik annak a kockázatát, hogy valaki élete utolsó éveit elbutulva, teljes szellemi homályban tölti el. Ez ismét ráirányítja arra a figyelmet, hogy az életmód okozta problémák gyógyszeres kezelésének nagy ára lehet.
A protonpumpagátlók felírásának gyakorisága egyre növekszik, különösen időskorban. A vizsgálatok szerint a protonpumpagátlók felírásának 40-60 százaléka indokolatlan.
Bizonyítékok vannak arra, hogy a protonpumpagátlók hatnak a gondolkodási folyamatokra is. E szerek alkalmazása ugyanis B12 vitamin hiányt okoznak, ami szellemi hanyatlást eredményez. Állatkísérletekben protonpumpagátlók fokozott béta-amiloid képződést eredményeztek az agyban. Ismert, hogy ez az Alzheimer betegség egyik tünete.
A szerzők egy korábbi hosszú távú követéses vizsgálatukban 3327 hetvenöt éves vagy annál idősebb embert vizsgáltak 18 havonta. A statisztikai elemzésben figyelembe vettek minden olyan faktort, amelyik demenciában vagy Alzheimer korban szerepet játszik. Akik protonpumpa gátló szedtek, azoknak 38 %-kal nagyobb volt a kockázata demenciára a gyógyszert nem szedőkhöz képest.
Jelen vizsgálatban 2004-től 2011-ig másfél évente vizsgálták a 75 éves vagy annál idősebb egészséges személyek demenciakockázatát azok között, akik protonpumpa gátlót szedtek (Gomm és mtsi., 2016). A kockázat elemzésénél számos egyéb hajlamosító tényezőt is figyelembe vettek, mint például cukorbetegség, depresszió, szívbetegség, sztrók, ötnél több gyógyszer szedése, stb. Összesen 73 679 személy adatát elemezték.
Köztük 3000-en szedtek protonpumpagátlót. A vizsgált személyek közül 29 510 kapott demencia diagnózist. (Ez önmagában elég riasztó!) Amikor kivonták az egyéb hajlamosító tényezők hatását, akkor a protonpumpagátlók folyamatos szedése férfiaknál 78 %-kal, nőknél 61 %-kal növelte meg a demencia kialakulásának a kockázatát. Ma a német 90 évesek harmada demenciában szenved. A demencia terjedése világméretű jelenség.
Ha a protonpumpagátlók demenciát okozó hatásait vizsgáljuk, az egyik az okozott B12-hiány, amit valószínűleg B12 szedésével ki lehet kivédeni. Némely protonpumpagátló átjut a vér-agygáton, azaz bejut az agyba, és ott a demenciakockázatot növelő hatásokat fejt ki.
A protonpumpagátlók ezenfelül gátolják a kalcium, magnézium, vas és egyéb ásványi anyagok felszívódását, így fokozzák pl. a csonttörés kockázatát is. Tizenegy vizsgálat összevont elemzése szerint a bármilyen csont törése 10-20%-kal, de a csigolyatörés kockázata 56%-kal nőtt meg (Yu és mtsi., 2011). A vasfelszívódás zavara a vörösvérsejtképződést csökkenti. Egy vizsgálatban jelentősen csökkent hemoglobint és hematokrit értéket találtak protonpumpagátlót szedők közt, s mellesleg 35%-uknál indokolatlannak tűnt a gyógyszer szedése (Sarzynski és mtsi., 2011).
Tekintve, hogy a lowcarb táplálkozás vagy a paleo kb. egy hét alatt megszünteti a refluxos panaszokat, a különféle kockázatok fényében teljesen indokolatlan e szerek széleskörű alkalmazása.
Hasonló a helyzet az antidepresszánsokkal. Tekintve, hogy ezek bizonyítottan hatástalanok mindazokban a kórképekben (depresszió, bipoláris betegség, kényszerbetegség, stb.), amiben alkalmazzák őket, a megannyi mellékhatáson túl (libidó lenullázása, fokozott öngyilkossági és agresszív késztetések, stb.) teljesen fölösleges kockázat, hogy szedésük jelentősen megnöveli a demencia kialakulásának az esélyét. 10 600 antidepresszánst szedő esetét elemezve egy kutatócsoport szerint az SSRI-t szedőknél 2.5-szeressé vált a demencia kockázata, míg az egyéb antidepresszánsok esetében kétszeres volt a kockázat (Lee és mtsi., 2016). Öt vizsgálat összevont elemzése megerősítette ezt, ráadásul eredményük szerint a 65 éves kor előtt szedett antidepresszánsok 3.25.szörösére növelik a későbbi demencia kockázatát (Moraros és mtsi., 2017).
Egy tajvani vizsgálat, melyben 29 ezer személy adatát elemezték, még megdöbbentőbb kockázatokat tárt fel. akik depresszióra kaptán az antidepresszánst, azoknak 2.4-szeres, de akik nem depresszióra (hanem kényszerre, IBS-re, körömrágásra, akármire) kapták az antidepresszánst, azoknak már 4-szeres volt a demencia kockázata. Az SSRI-ok 3.66-szorosára, az SNRI-k (pl. Effexor, Cymbalta) 4.7-szereséra, a triciklikus antidepresszánsok (pl. ?Amitriptyline, ?Imipramine, ?Nortriptyline) 3.3-szorosára, a tetraciklikus antidepresszánsok (pl. Ludiomil) 6.6-szeresére, a MAO gátlók 5-szörösére, a szerotonin antagonisták és visszavétel gátlók (pl. Trazodone) 4.5-szeresére növelték a demencia kockázatot (Then és mtsi., 2017).
Mivel a depresszió legtöbb esetben ugyanúgy civilizációs betegség, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák, és a depresszió szoros kapcsolatban áll a szervezetszintű gyulladással, ezért életmódváltással (lowcarb vagy paleo és mozgás) jelentős kockázatcsökkenést lehet elérni.
Szendi Gábor