A genetikusok már korábban sejtették, hogy az öregedést elsődlegesen az úgynevezett mozgó genetikai elemek okozzák, de ezt elsőként részben egy magyar kutatócsoport bizonyította be.
Az ugráló gének felelősek az olyan degeneratív elváltozásokért, mint a cukorbetegség, a rák és a demencia, így a gátlásuk révén ezek megelőzhetővé válhatnak, és az ember élettartama is nagymértékben megnövelhető. A magyar kutatók egy daganatos betegségekre való gyógyszer kifejlesztésén is dolgoznak. De az élethossz egyszerű praktikákkal is meghosszabbítható.
Noha az öregedés folyamatának titkai a történelem kezdete óta foglalkoztatják az emberiséget, annak oka továbbra is titok a tudomány előtt. Persze már vannak pontos ismereteink.
Látjuk, hogy a sejtekben molekuláris károsodások halmozódnak fel, és amikor a sejtpusztulás tömeges mértékűvé válik, megjelenik valamilyen öregkori betegség, mint a cukorbaj, ami az inzulint termelő Langerhans-szigetek megszűnése miatt lép fel, vagy az Alzheimer- és Parkinson-kór, az öregkori demencia.
Ez utóbbiak hátterében pedig az idegsejtek pusztulása áll. Ezek a folyamatok mind visszavezethetőek a különböző sejtek genomjának szétzilálódására. A genom egy szervezet teljes örökítőinformációját jelenti, a teljes DNS-készletet, és ha egy része sérül, a sejtek és a szervezet különböző funkciói is sérülhetnek.
Korábban sokáig nem értették, mi lehet a szerepe a sejtek genomjában nagy számban előforduló, úgynevezett mozgó géneknek. Az 1950-es években egy amerikai genetikus, Barbara McClintock mutatta ki, hogy ezek bemásolhatják magukat más DNS-szakaszokba, tönkretéve azok funkcióit. Felfedezését 1983-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmazták.
– Ezek a mozgó gének idővel feldúsulnak a genomban, és a nagy számok törvénye alapján egyszer csak eltalálnak egy fontos funkcionális DNS-szakaszt, így az adott sejt elpusztul, a halálhoz vezető öregkori betegségeket pedig a tömeges sejtpusztulás okozza – magyarázza dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, aki az MTA támogatásával 2017-ben hozott létre egy öregedési folyamat mechanizmusait vizsgáló kutatócsoportot.
A magyar kutatócsoport olyan sejteket és organizmusokat kezdett el vizsgálni, amelyek egyáltalán nem öregednek. Ilyen például a minden ember testében meglévő „csíravonal”, amelyből a hímivarsejtek és a petesejtek származnak: ezek az életünk végén is ugyanolyan állapotban vannak, mint újszülött korunkban, szemben a testünk többi sejtjének genomjával.
A másik nem öregedő sejttípust a rákos őssejtek képviselik, amelyek osztódási potenciálja korlátlan, és fenntartják a tumorok növekedésének a lehetőségét.
Az első, Petri-csészében nevelt emberi sejtvonal, a Hela-sejt is ilyen, amit az 1951-ben méhnyakrákban elhunyt Henrietta Lacks tumorából metszettek ki, és amelyen azóta már mintegy 74 ezer kutatást végeztek el a világ laboratóriumaiban.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a Hela-sejt genomját az ugráló gének sem teszik tönkre, és a kromoszómája – a többi sejtével ellentétben – az osztódás során sem rövidül, így a rákos sejt úgy képes korlátlanul szaporodni, hogy közben nem öregszik.
De vannak nem öregedő állatfajok is: ilyen a csalánozók közé tartozó édesvízi hidra, néhány medúzafaj és egy laposféreg, a planária. Ez utóbbiakból kutatók harminc éve bezártak néhányat egyesével, és a példányok a mai napig élnek, testüket állandóan megújítva. Persze nem halhatatlanok, csak nem öregszenek, a ragadozóik ettől még megehetik őket.
– Azt kerestük tehát, hogy mi a közös ezekben az organizmusokban és sejtcsoportokban – mondja Vellai Tibor. – A Piwi-fehérje aktivitását találtuk meg, aminek alapvető funkciója az ugráló gének féken tartása, a genomi stabilitás biztosítása.
Persze, egyszerűnek tűnik a megoldás az öregedésre: adjunk a sejtjeinknek Piwi-fehérjét, és nem halunk meg többé. Csakhogy ez kétélű fegyver; a sejt, amelyikben a Piwi működik, folyamatosan osztódhat, így könnyen rákossá válhat. Tehát más módon kell akadályozni az ugráló gének működését.
OSZD MEG másokkal is!