Az óceánok mélyén lévő por vezethette nyomra a tudósokat, és elképesztő teóriával álltak elő, ami megmagyarázná az elmúlt 33 ezer és fokozott és megmagyarázhatatlan jelenségeit.
Az eseménysor még ma is tart, és a paranormális tevékenységek fő forrása is lehet – állítják egyes teóriák.
A Föld egy hatalmas felhőn halad át, amelyet egy felrobbant csillag hagyott maga után. Az elmúlt 33000 évben a Földön egy szupernóvában kovácsolódott ritka vas izotóp halmozódott fel.
A felezési ideje 2,6 millió év, ami azt jelenti, hogy 15 millió év után teljesen lebomlik, tehát a Földön található összes mintának máshol kellett létrejönnie, mivel semmilyen vas-60 nem maradhatott fenn a bolygón 4,6 milliárd évvel ezelőttről.
A kutatók pedig megtalálták a vas-60 lerakódásokat. Anton Wallner, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nukleáris fizikusa a tengerfenék lerakódásokat korábban 2,6 és 6 millió évvel ezelőttre datálta, ami arra utal, hogy a szupernóva törmeléke ezen időpontok között került a bolygónkra.
De vannak újabb bizonyítékok erre a csillagporra, melyek sokkal frissebbek. Az antarktiszi hóban találták, és a bizonyítékok szerint az elmúlt 20 évben kerültek a Földre.
-írja az ÚjVilágtudat.
Néhány évvel ezelőtt a tudósok bejelentették, hogy vas-60-at detektáltak a Föld körüli űrben, amit 17 éven keresztül mértek a NASA Advanced Composition Explorer űreszköz segítségével.
Most pedig Wallner újabb anyagot talált két mélységi üledék öt mintájában két helyszínen, amelyek 33000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. És mint kiderült, a mintákban a vas-60 mennyisége elég állandónak tűnik a teljes időtartam alatt.
Ez a megállapítás valójában több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
De ha a Helyi Csillagközi Felhő lenne a vas-60 forrása, akkor éles növekedésnek kellett volna történnie, amikor a Naprendszer belépett a felhőbe – ami a csapat adatai szerint valószínűleg az elmúlt 33000 évben következett be.
És itt jön a nagy csavar és néhány bizarr elmélet.
Egyesek szerint az ember kialakulása vagyis robbanásszerű fejlődése is a felhőbe való belépéskor kezdődhetett.
A homosapiens elődje kisebb agytérfogattal rendelkezett, de a mai napig nincs rá elfogadott magyarázat, mi okozta a hirtelen agykapacitás növekedést.
OSZD MEG másokkal is!