Az emlékezetkieséstől a légzésnehézségekig mindenféle problémákkal küszködnek a koronavírust tavasszal elkapó, de mára hivatalosan gyógyultnak számító olasz XXIII. János Pápa Kórház egykori betegei. A Washington Post beszámolója szerint ez a fő tapasztalata annak a vizsgálatsorozatnak, amelyet a COVID-19 fertőzöttekkel telezsúfolt intenzív osztályáról márciusban híressé vált bergamói intézmény orvosai végeztek az elmúlt hetekben.
Serena Venturelli, a kórház egyik infektológusa az amerikai lapnak azt mondta, hogy
bár az egykor kezelésre szoruló betegek vírustesztjei negatívak, nagyjából ötven százalékuk máig nem érzi úgy, hogy felépült volna.
Az orvosok tapasztalatai szerint a betegség a test bármelyik részét érintheti, ugyanakkor a következmények személyenként meglehetősen különbözők. Az első 750 vizsgálat alapján nagyjából egyharmadra tehető azoknak a betegeknek aránya, akik a fertőzés óta légzési nehézségekkel élnek. Hasonlóan alakul a keringési rendellenességekre panaszkodó fertőzöttek hányada is, ők az érelzáródástól a szívproblémákig meglehetősen változó, de sokszor súlyos gondokkal szembesülnek.
Elvétve előfordul bizonyos szervek teljes leállása is.
A hétköznapi tünetek is meglehetősen széles skálán mozognak. Egy 54 éves asszony például máig képtelen felmenni a lépcsőn a légzészavarai miatt, ő az állapotát a következőképp foglalta össze:
Úgy érzem magam, mintha nyolcvanéves lennék.
A vírus következtében többen csak kísérővel, esetleg kerekesszékkel tudtak visszamenni a kórházba, pedig a fertőzés előtt még teljesen önállóan mozogtak. Sőt, néhányan annyira legyengültek, hogy a vérvételtől a tüdőröntgenig sokféle vizsgálatot magába foglaló kontrollt végig sem tudták csinálni.
Mások a végtagok fájdalmára és zsibbadására, hajhullásra, depresszióra, illetve fáradékonyságra panaszkodnak. Egy 61 éves férfi bár annyira jól érezte magát, hogy nyaralni is elment, ám éjszakánként négy órával többet alszik, és napközben is előfordul vele, hogy a munkahelyén szó szerint lefejeli a billentyűzetét, olyan hirtelen tör rá az álom.
Egy néhány évvel idősebb volt betegtársa csak úgy tudja működtetni a temetkezési vállalkozását, ha minden apróságot feljegyez, ugyanis a rövid távú memóriája látta a vírusfertőzés kárát – az ő friss MRI-jén az agyának pontszerű károsodásai látszanak.
Persze sok fertőzöttnek voltak már egészségügyi gondjai a koronavírus-fertőzés előtt is, de az orvosok úgy látják, hogy nem a régebbi problémák felerősödését érzékelik a páciensek. Egyelőre nem tudni, hogy mi alapján alakulnak ki az állandósulni látszó panaszok a szervezet különböző részeiben. Még az sem egészen törvényszerű, hogy az idősebb fertőzöttek körében jelentkeznek a szövődmények, sőt, a COVID-19 lefolyásának a súlyossága sem áll egyértelmű összefüggésben a következményekkel,
több tavasszal még válságos állapotú beteg, akik akár intubációra is szorultak, ma már panaszmentesen éli az életét.
A koronavírus kiszámíthatatlan következményei bizarr helyzetekhez is vezetnek. Venturelli egy mára tünetmentes nyolcvanas éveiben járó férfi esetét említette, aki nagyrészt felépült a betegségből. Az ő fia azonban nem járt ilyen szerencsésen, így az idős férfi kénytelen a gyermeke gondját viselni.
A vizsgálatsorozatban részt vevő orvosok egy része szerint összességében biztató, hogy a betegek többsége a márciusi vagy április állapotához képest határozottan jobban van. A tüdőgyógyász Caterina Conti tapasztalatai szerint a tavasz óta rendszeresen megfigyelt páciensek állapota többnyire javuló tendenciát mutat, láza egyiküknek se volt már.
Akad azonban egy-egy megdöbbentő kivétel is. Az 55 éves Mirco Carrara valószínűleg nem fog már teljes mértékben felépülni, a koronavírusos olasz férfit több mint egy hónapig tartották mesterséges kómában, és közben a túlterhelt bergamói kórházból egy kölni intézménybe szállították. Itt derült ki, hogy a tüdejét a vírus szövődményeként már egy gombás fertőzés is megtámadta, és a többször ismételt intubáció miatt újra kellett tanulnia nyelni, illetve 20 kilogrammos fogyás után a lábra állás se ment egykönnyen.
A rehabilitációt követően Carrarát figyelmeztették az orvosai, hogy a gombás fertőzés továbbra is jelen van a tüdejében, és időzített bombaként bármikor aktiválódhat, súlyos légzészavarokat okozva. Ez júniusban be is következett, a férfi ismét lélegeztetőgépre került egy hétre, majd egy hónappal később újabb kórházi kezelést igénylő rosszullét tört rá.
A reménytelen egészségügyi állapota mellett Carrarát az is nyomasztja, hogy édesapja nem élte túl a fertőzést, akinek akár ő is átadhatta a vírust. A koronavírus szövődményei mellett ráadásul
a bergamói kórházban töltött napok is traumatizálták a betegeket,
a lélegeztetőgépek hangja, az időnként sírva vagy üvöltve szenvedő betegtársak és az egyre nagyobb nyomás alatt dolgozó orvosok látványa olyan élmények, amelyek feldolgozása mindenkinek kihívás, függetlenül attól, hogy maradtak-e tüneteik a vírus után vagy sem.
OSZD MEG másokkal is!