A Pfizer és a Moderna feszül egymásnak jelenleg a koronavírus-vakcina előállításában, ők vezetik a versenyt a piacon. Óriási nyomás nehezedik most a vakcinagyártókra mind az emberek, mind a politika oldaláról, az elképesztő mennyiségű pénz és erőforrás pedig meghozta a gyümölcsét. A Pfizert és a Modernát is megkérdeztük arról, mit kell tudni az oltóanyag-jelöltjeikről.
A vakcinafejlesztés általában hosszadalmas, több évig, esetleg évtizedig elnyúló folyamat. A SARS-COV-2 névre keresztelt vírus ellen azonban minél hamarabb szükség van az oltóanyagra, hiszen a kórokozó magas fertőzőképessége miatt már szinte az egész világot letarolta, közvetve súlyos gazdasági és társadalmi válságot okoz, és a cikk megírásának pillanatáig 1 340 900 ember halálát okozta.
Nem csoda hát, hogy a vakcinafejlesztésbe ölt rengeteg pénz és erőforrás miatt a koronavírus elleni védőoltás hamarabb érkezik, mint ahogyan várható volna. Ez nem azt jelenti, hogy a vakcina kevésbé lenne biztonságos, mint a hosszabb idő alatt elkészülő szerek, jellemzően ugyanis csak arról van szó, hogy összevonnak egyes klinikai fázisokat, és
elkezdik a harmadik fázist már akkor, amikor a másodikat még nem fejezték be.
Jelenleg két amerikai cég áll a vakcinakutatás élén (egy orosz oltás is készül, ami az előzetes eredmények szerint 92 százalékos hatékonyságú lehet): a legfrissebb hírek szerint a Pfizer a német BioNTech céggel együttműködve ugyanúgy 95 százalékos hatékonyságú szert állított elő, mint a szintén amerikai Moderna. Megkérdeztük mindkét cég képviselőit, hogy mit kell tudnunk a vakcináikról.
Az Európai Gyógyszerügynökség jelenleg úgynevezett folyamatos felülvizsgálattal kíséri figyelemmel a koronavírus ellen készülő vakcinákat. Normál esetben a vizsgálati gyógyszer hatékonyságára, biztonságosságára és minőségére vonatkozó összes adatot és szükséges dokumentumot egyszerre, az értékelés kezdetén, egy teljes forgalomba hozatali engedélykérelemben kell benyújtani. Folyamatos felülvizsgálat esetén az Európai Gyógyszerügynökség Embergyógyászati Készítményeket Értékelő Bizottsága (Committee for Medicinal Products for Human Use, CHMP) a teljes kérelem benyújtása előtt folyamatosan felülvizsgálja az adatokat, amint azok a folyamatban lévő vizsgálatokból elérhetővé válnak.
Amint ez a bizottság úgy dönt, hogy elegendő adat áll rendelkezésre, a vállalatnak a teljes kérelmet kell benyújtania. Az adatok folyamatos áttekintésével, a CHMP hamarabb véleményt nyilváníthat arról, hogy engedélyezhető-e a vizsgálati gyógyszer vagy oltás. A CHMP pozitív döntése után az Európai Bizottság feladata a forgalomba hozatali engedély megadása.
Hírvivő RNS segít a koronavírus ellen
A Pfizer BNT162 programja (amiből a vakcina is kikerült) a BioNTech szabadalmaztatott mRNS-technológiáján alapul a Pfizer globális vakcinafejlesztési és gyártási kapacitásaival támogatva. A Moderna a saját maga által kifejlesztett technológiára épített, amit már több mint tíz vakcina előállításához használtak.
A Pfizer által létrehozott mRNS – vagy hírvivő RNS – vakcina egy hosszú molekulán alapul, ami egyedi sorrendben összekapcsolódó nukleotidokból áll, hogy közvetítse a genetikai utasításokat egy vagy több, a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ez a SARS-CoV-2 esetében a tüskefehérje vagy annak egy része, az úgynevezett receptorkötő fehérje. Amint az oltóanyagban lévő mRNS a test sejtjeibe kerül, a sejtek az utasításokat követve előállítják a fehérjéket vagy antigéneket, amelyek aztán a sejtfelszínen megjelenhetnek, azokat
a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre a vakcina antigénre.
A Moderna vakcinája ugyanezen az elven működik. „Igazán leegyszerűsítve olyan utasításokat injekciózunk az alanyokba, amelyek segítségével a szervezetük képes olyan fehérjét előállítani, ami a koronavírus tüskéjén is megtalálható. Az immunrendszer ezután találkozik a szervezet sejtjei által gyártott fehérjékkel, és védekezni kezd ellenük” – tudtuk meg a cégtől. Ez az immunválasz akkor jelentkezne egyébként, ha megfertőződnénk, és olyan antitesteket generál, ami aztán egy – jelenleg még tisztázatlan ideig tartó – védettséget alakít ki.