A modern járványok kora azt jelenti, hogy az emberiség kórokozókkal folytatott élet-halál harca egyre fokozódik.
Az ENSZ által létrehozott, 150 ország legkiválóbb tudósait tömörítő platform, az IPBES legutóbbi jelentése nyomatékosította, az emberiség számára elkezdődött a járványok kora. Az ok pedig a természetpusztítás, túlnépesedés, globális szegénység – pontosabban, hogy ezek következményeként óriási méreteket öltött emberek és vadállatok kontaktusa.
Legtöbbünk számára a zoonózis kifejezés az ismeretlenség homályából bukkant elő 2020 elején, ma azonban már sokan tisztában van vele: olyan betegségeket jelent, amelyet állatokról emberekre „átugró” kórokozók váltanak ki. A gazdaváltáshoz akár minimális találkozás is elegendő, a jelöltek száma tengernyi. A tudomány ezidáig mintegy 2000 vírust azonosított, de becslések szerint a természetben még további mintegy 1,7 millió kering az állatvilágban, ezekből 540-850 ezer jelenthet veszélyt fajunkra is. És ezek csak a vírusok.
Hogy miért egyre fenyegetőbb a helyzet, azt a nagy számok törvénye segít megérteni. Az élet klasszikus definíciója szerint a vírusokat még élőlénynek sem tekinthetjük, hiszen a gazdaszervezeten kívül például nincs anyagcseréjük és nem tudnak szaporodni. Mégis elképesztő sikerrel terjednek. Kórokozó és gazdaszervezet állandó fegyverkezési versenyt folytat egymás ellen, harcuk azóta tart, mióta az evolúció összehozta őket. A plasztikus vírusok legfőbb stratégiája pedig – nagyon leegyszerűsítve – a gyakori találkozásokban rejlik.
Az ideális környezetben megtelepedve ugyanis elképesztő mértékben kezdik másolni önmagukat, számuk exponenciálisan növekszik, és itt jön a képbe először a nagy számok törvénye. Ennyi másolat nem jöhet létre „hibák” nélkül, a hibák pedig esetünkben a vírus újabb és újabb változatait jelentik. Számukra a legtöbbször ez zsákutca, a friss variánsok adott szervezetben már nem képesek megfelelő módon replikálódni.
Ám jókora szerencsével (számunkra balszerencse) előfordulhat, hogy a módosult vírus véletlenül épp egy olyan, új gazdaszervezetbe jut, amelyben optimális feltételeket talál, magyarán képes megfertőzni. Ez játszódott le a háttérben 2019 második felében Kínában, feltételezhetően a vuhani állatpiacon denevérek, egy máig meg nem erősített köztes gazda és az ember között.
Mi pedig csak kapkodtuk a fejünket, ahogy az első megbetegedésről szóló hírek után már maga a SARS-Cov-2 személyesen száguldott végig a bolygón.
Kánaánt teremtünk a kórokozóknak
Ez ugye a nagy számok törvényének második megjelenése a történetben: egyre több ember kerül egyre többször és egyre több vadállattal fizikai kapcsolatba. Korábbi cikkünkben Dr. Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) tudományos főmunkatársa, említett IPES-riport egyik szakértője kiemelte: „Ne legyenek illúzióink, hasonló járványok bármikor beindulhatnak akár egymással párhuzamosan is”.