Ritka megbetegedés is állhat mögötte, ha felemelve zsibbad a karunk.
A hiperabdukciós szindróma jellegzetes tünetegyüttes, amely a kar emelésekor a kar zsibbadásában és erőtlenné válásában nyilvánul meg. Ennek hátterében az áll, hogy az érintetteknek van egy kis nyaki bordája, amely mellett izomzatuk annyira feszes, hogy a felkarra kilépő ideggyökök össze tudnak nyomódni. Az emiatt jelentkező zsibbadás és erőtlenség főleg akkor kellemetlen, ha valaki szakmájából adódóan gyakran emelgeti a kezét.
A hiperabdukciós szindróma ritka megbetegedés, előfordulása néhány ezrelékesre tehető. Leginkább olyan embereknél jelentkezik, akik sokat dolgoznak felemelt karral, mert például festők vagy villanyszerelők. A betegség általában féloldali, kétoldali változata nagyon ritka. Általában felnőttkorban alakul ki, gyerekeknél extrém ritkán fordul elő.
A diagnózis felállításának első lépése a fizikális vizsgálat, amely során az orvosok megnézik, milyen tüneteket produkál a beteg, ha felemeli a karját. Ilyenkor már egyből látni a klasszikus diagnosztikus jeleket is, például hogy a pulzus nem tapintható. Ennek oka, hogy a kar emelésekor nemcsak az idegek nyomódnak össze, hanem az artéria is.
Előfordul, hogy a nyaki borda nagyon kicsi, így önmagában nem okoz panaszt, csak akkor, ha valaki például elkezd olyan sportot űzni, amely a kar felső részét jobban megdolgoztatja. Ilyenkor az izom jobban megerősödik, így a nyaki borda tájékán nagyobb eséllyel nyomja az ideget, mert kisebbé válik a járat. Ugyancsak erősödhet a panasz, ha valakinek elkezd kopni a nyaki gerince, emiatt pedig az idegkilépési területe még szűkebb lesz. Ilyen esetekben a betegség kialakulhat később is.
Mivel a betegséget az okozza, hogy valami nyomja az ideget, gyógyszeresen vagy injekciósan csak a tüneteket lehet csökkenteni, gyógyulást nem lehet elérni. Ha valakinél a zsibbadás nagyon erős, akkor műtétre, a nyaki borda eltávolítására lehet szükség, ami a panaszokat végérvényesen megszüntetheti. Erre azonban csak végső esetben kerül sor – a betegeket első körben inkább életmódi tanácsokkal látják el. Ha valakinél az ideg be is gyullad, akkor fájdalomcsillapító szedése is indokolt lehet egészen addig, amíg az erős panasz le nem cseng.
Súlyosabb eseteknél mellkassebészek olyan operációt is végezhetnek, amelynek során az egyes bordát távolítják el. Ennek oka, hogy a nyaki borda és az egyes borda között nagyon kicsi a tér, és mivel az ideg erre a területre lép ki, ezzel a beavatkozással növelhető a szűkösnek bizonyuló terület. Szükség lehet arra is, hogy izmok inát átvágják, áthelyezzék. Hogy pontosan milyen sebészi beavatkozást végeznek, mindig esetfüggő, hiszen elsősorban azt kell nézni, hogy az idegeket mi és hogyan nyomja el. Ezt általában csak akkor látják pontosan, ha a kérdéses területet már műtétileg feltárták.