A legújabb kutatási eredmények alapján arra jutottak, hogy az influenzavírussal való első találkozás pecsételheti meg a sorsunk az életünk hátralévő részében.
Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra – állapították meg amerikai kutatók.
Az influenzával kapcsolatos kutatásokat már régóta gyakorolják a kutatók, és az orvostudomány. Sokak szerint ugyanis az egyes influenza vírus törzsek elleni harc végső megoldását az jelentheti, ha sikerül megfejtenünk mindent, amit az influenza vírussal kapcsolatban még nyitott kérdésként kezel a tudomány.
Az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg – írta a BBC News.
Ennek a speciális fehérjének alig mindösszesen két darab különböző változata ismert a tudomány és az orvosok számára.
Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy az ember azzal szemben lesz elsősorban védett, amelyikkel először találkozik a szervezete.
A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.
Arról van szó gyakorlatilag, hogy az egyik fehérjéhez sokkal jobban alkalmazkodik a szervezet mint a másikhoz, így a másik fehérjével rendelkező influenza törzsekkel szemben kevésbé vagyunk ellenállóak.
Minden azzal dől el, hogyan, és melyik influenza törzzsel érintkezünk életünkben először.
Az első ilyen találkozás során érdekes folyamatok indulnak meg, és mennek végbe a szervezetben. Először is, a vírussal találkozva a szervezetünk különféle antitestetek kezd el termelni, melyek a vírusból kiálló hemmaglutinin recepotorfehérjét célozzák meg.
Ennek a fehérjének tehát csak két változatát ismeri a tudomány.
.A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a „kék nyalókás” influenzavírusoknak – H1 vagy H2 – voltak kitéve gyerekkorukban.
Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik „kék nyalókás” influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a „narancsságra” H7N9 típusú influenzába.
Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a „narancssárga nyalókás” influenzavírusnak – H3 – voltak kitéve.
Életünk egyik legelső influenza vírusa tehát komolyan képes meghatérzni az életünket. A kutatók ezzel az információval nagyon nagy lépést tettek a betegségek, főleg az influenza vírusos elleni harcban.
Olyan jövőbeli kezeléseket tudunk majd kifejleszteni, amik akár azt is eredményezhetik, hogy soha többé nem lesz influenzás a jövő generációja.
Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében.