A hunok eredete hosszú ideje viták tárgyát képezi a történészek és régészek körében. Kik voltak ők valójában? Milyen kapcsolatban álltak az ázsiai hunokkal? És vajon felfedezhetők-e olyan genetikai nyomok, amelyek bizonyítják az összefüggést az egykori Xiongnu Birodalom és az Európában megjelenő hunok között?
A HistoGenes projekt nemzetközi kutatócsoportja most áttörést ért el ebben a kérdésben: genetikai elemzések révén közvetlen kapcsolatot találtak egyes európai hun személyek és az ázsiai Hun Birodalom magas rangú egyedei között. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a hunok érkezése után a Kárpát-medence lakosságának csupán kis része mutatott kelet-ázsiai eredetet, és a beérkező népcsoportok meglehetősen sokszínűek voltak.
De mit is jelent mindez a hunok történetének szempontjából? Nézzük a részleteket!
Új genetikai kutatások hoztak áttörést
A kutatás során a tudósok 370 egyén DNS-ét elemezték, akik a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 6. század között éltek különböző földrajzi régiókban:
- Belső-Ázsiában és a mongol sztyeppéken
- Közép-Ázsiában
- A Kárpát-medencében
A vizsgálatba 35 új genetikai minta is bekerült Magyarországról és Kazahsztán keleti részéből. A kutatók a teljes Kárpát-medencei népességet figyelembe vették, beleértve a késő szarmata és gepida temetkezésekben elhelyezett maradványokat is.
Mennyire volt ázsiai eredetű a hun népesség Európában?
A hunok Európába érkezése után a Kárpát-medence lakossága nem mutatott jelentős ázsiai származást, hiszen mindössze a népesség 7%-át lehetett egyértelműen kelet-ázsiai gyökerekkel azonosítani.
Ennek ellenére sikerült azonosítani egy kisebb, de genetikai jegyek alapján egyértelműen elkülöníthető csoportot, amely valóban jelentős kelet-ázsiai örökséggel rendelkezett. Ez a csoport jellemzően a sztyeppei típusú temetkezésekhez kapcsolódott, és a kutatók megállapították, hogy ezek az egyének közvetlen genetikai kapcsolatban álltak a korábbi ázsiai hun elit tagjaival.
Közvetlen genetikai kapcsolat az ázsiai hun előkelőségekkel
A kutatás egyik legjelentősebb eredménye az ún. IBD (identity-by-descent) módszer alkalmazása volt. Ez lehetővé tette, hogy a tudósok az egyének közös DNS-szegmenseit összehasonlítsák, és így közvetlen genetikai kapcsolatokat tárjanak fel.
Ezzel a módszerrel sikerült kimutatni, hogy néhány Magyarország területén talált egyén genetikai rokonságban állt a késői ázsiai hun birodalom magas rangú személyeivel.
Kiemelkedő példák:
- Egy Budapest-Zuglóban eltemetett férfi
- Egy női sír Tiszagyendán
- Egy Tiszabura-Pusztataskonyon feltárt női temetkezés
- Egy férfi sír Marosszentgyörgyről
- Egy Kecskeméten feltárt férfi sír
Ezek az egyének közvetlen genetikai kapcsolatot mutattak mongóliai hun előkelőkkel, köztük olyan személyekkel, akiket a legnagyobb ismert mongóliai, ún. teraszos sírokban temettek el.
Genetikailag rendkívül vegyes volt a hun népesség
Bár sikerült kimutatni a hun elit kelet-ázsiai eredetét, a kutatás rávilágított arra is, hogy a Hun Birodalom lakossága rendkívül heterogén volt.
🔹 Nem tömeges népvándorlás történt, hanem különböző népcsoportok fokozatos beolvadása.
🔹 A régészeti bizonyítékok is mozaikszerű, kulturálisan változatos népességre utalnak.
🔹 A hun időszak után is nyomon követhetők a keleti genetikai nyomok, főként a Gepida Királyság korában.
Ez a sokszínűség azt mutatja, hogy a hunok nem egy homogén népcsoportként érkeztek Európába, hanem különböző etnikai és kulturális elemek keveredésével hoztak létre egy rövid életű, de rendkívül befolyásos birodalmat.
Mi különböztette meg a hunok érkezését az avaroktól?
Érdekes összehasonlításként a kutatók a hunok és az avarok Európába érkezését is vizsgálták.
⚔ A hunok:
- Hosszú évszázadokkal az ázsiai birodalom bukása után jelentek meg Európában.
- Genetikai örökségük vegyesebb volt, és sok más népcsoportot is magukba olvasztottak.
⚔ Az avarok:
- Belső-ázsiai birodalmuk bukása után néhány éven belül megjelentek a Kárpát-medencében.
- Genetikai örökségük sokkal egyértelműbben kelet-ázsiai maradt.
Ez azt jelenti, hogy bár a hunok politikailag és katonailag hatalmas változásokat hoztak Európába, genetikai lenyomatuk viszonylag korlátozott maradt.
Mit tanulhatunk ebből a kutatásból?
A legmodernebb genetikai kutatások egyre pontosabb képet festenek arról, hogyan alakultak a múltbeli népességek, és milyen kapcsolatok voltak Kelet és Nyugat között.
📌 Legfontosabb megállapítások:
✔ A hun elit egyes tagjai közvetlenül kapcsolhatók az ázsiai Hun Birodalomhoz.
✔ A hun népesség Európában genetikailag rendkívül változatos volt.
✔ A hunok érkezése nem egyetlen, tömeges vándorlás eredménye volt, hanem hosszú távú interakciók és keveredések sorozata.
A kutatás segít jobban megérteni az Eurázsiát összekötő történelmi hálózatokat, és új megvilágításba helyezi a hunok európai szerepét.