A történelem folyamatosan változik, ahogyan a múlt kutatása is új és néha döbbenetes elméleteket szül. A legkülönösebbek között van az az állítás is, amely szerint az emberiség múltjának mintegy három évszázada egyszerűen csak egy fikció, vagy szándékos történelmi manipuláció eredménye.
Az elképzelést Heribert Illig német író fogalmazta meg, aki szerint a középkori történelem egy jelentős részét, egészen pontosan 297 évet utólag toldották be az időszámításba. De vajon hogyan állította fel ezt a megdöbbentő feltételezést, és mit szólnak ehhez a történészek?
Hogyan tűnhet el közel három évszázad a történelemből?
Heribert Illig 1996-ban robbant be a köztudatba, amikor megjelentette nagy vihart kavart könyvét, a Kitalált középkor – A történelem legnagyobb időhamisítása című művet. Ebben az író azt állítja, hogy a Kr.u. 7–10. század közötti időszak valójában nem történt meg, hanem később szándékosan írták bele az idővonalba. Illig szerint Nagy Károly, azaz Karoling Károly frank császár személye és a korszak számos fontos eseménye teljes egészében a fantázia szüleménye, vagy korábbi és későbbi események manipulált áthelyezése.
Az elmélet első hallásra is megdöbbentőnek tűnik, de mégis mi az alapja, és lehet-e bármi igazság a feltételezés mögött?
Miért állítják, hogy a történelem hamis?
Heribert Illig elmélete elsősorban a Julián- és Gergely-naptár közötti eltérésekre épül. A Julián-naptár bevezetésekor (Kr.e. 45-ben) Julius Caesar egy kis pontatlansággal számolt, ami évenként 11 perces eltérést okozott. Bár kezdetben nem tűnt jelentősnek, hosszú évszázadok alatt ez a kis hiba napokban mérhető eltéréssé nőtt, amit később korrigálni kellett.
Illig érvelése szerint, amikor XIII. Gergely pápa 1582-ben megreformálta a Julián-naptárt, csupán 10 napot hagytak ki, ami Illig szerint túl kevés volt. Úgy gondolja, hogy az 1627 év alatt (a Julián- és a Gergely-naptár bevezetése között) 13 napnyi eltolódásnak kellett volna bekövetkeznie. Szerinte az, hogy ez nem történt meg, bizonyíték arra, hogy közel 300 évnyi idő valójában nem is létezett – pontosan 297 év, amit utólag toldottak be a történelembe.
Az állítólagos kitalált évszázadok rejtélye
Illig szerint a hiányzó időszak Kr.u. 614-től 911-ig tart, ami azt jelenti, hogy ez a közel 300 évnyi korszak valójában soha nem történt meg. Ez az állítás a középkor számos ikonikus történelmi alakját is kétségbe vonja, köztük például Nagy Károlyt is, akinek létezését és történelmi jelentőségét erősen kétségbe vonja.
Illig azt feltételezi, hogy az írásos dokumentumok nagy része, amelyek ebben az időszakban keletkeztek, valójában hamisítványok vagy más korból származó események leírásai.
Ennek alapján még Nagy Károly sem lett volna valódi személy, hanem csupán az uralkodói mítoszok része, amit később találtak ki vagy alakítottak át, hogy kitöltsék a naptári űrt. Az írónak meggyőződése, hogy ezt a jelentős időszakot elsősorban három ember manipulálta: III. Ottó német-római császár, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár, valamint II. Szilveszter pápa, akik az ezredforduló jelentőségét hangsúlyozandó, egyszerűen „beillesztettek” néhány évszázadot a történelembe.
Mit mondanak a történészek Illig elméletéről?
Természetesen az elmélet óriási felháborodást váltott ki történészi körökben. A szakértők többsége szerint a régészeti és írásos források egyaránt bizonyítják, hogy az állítólag kitalált évszázadok eseményei valósak. Például Nagy Károly uralkodásának létezését bőséges régészeti leletanyag, korabeli krónikák, építészeti emlékek, és pénzérmék igazolják.
Illig ugyanakkor azzal védekezik, hogy a középkor írásos forrásai többségében szerzetesek által készített dokumentumok, melyeket későbbi korokban szerkesztettek, újraírtak vagy hamisítottak. Illig azt állítja, hogy a Karoling-kor építészeti emlékei hiányosak, régészeti bizonyítékok alig vannak, a meglévő leletek pedig nem igazolhatóan ebből a korból származnak, hanem jóval későbbiek.
Meggyőző cáfolatok: tényleg eltűnhetett közel 300 év?
Bár Illig elmélete népszerűvé vált bizonyos körökben, történészek sora sorakozott fel ellene. Legfőbb érveik között szerepelnek:
- Korabeli arab és bizánci krónikák, amelyek pontosan követik az európai eseményeket, így nehezen magyarázható egy ilyen nagyszabású időhamisítás.
- Csillagászati megfigyelések, amelyeket ebben a korban pontosan feljegyeztek, tökéletesen illeszkednek a hivatalos időszámításba.
- A numizmatikai és régészeti leletek, melyek egymástól független forrásként támasztják alá az események valóságosságát.
Illig azonban ezeket a cáfolatokat nem tartja elegendőnek, szerinte a szakértők elzárkóznak az alternatív bizonyítékok elől, és mereven ragaszkodnak az évszázados dogmákhoz.
Mi az igazság?
Noha Illig elméletét széles körben nem fogadják el, a kutatók és az érdeklődők számára mégis érdekes kérdéseket vet fel. Valóban megtörténhetett-e, hogy manipulálták a történelmet? Elképzelhető, hogy 300 évet egyszerűen kitaláltak volna? Vagy ez csupán egy jól felépített, de téves összeesküvés-elmélet?
Bár Illig gondolatait a tudományos világ elutasítja, kétségtelen, hogy a viták hozzájárulnak a múlt még alaposabb megismeréséhez.