Alig 2 éve van méh hátra az Ausztrália közelében található Nagy-korallzátonynak. Az idei évben a 67%-a pusztult el a felmelegedésnek köszönhetően.
Szinte rémálomba illő, mekkora károkat szenvedett el a 2016-os évben a Nagy-korallzátony. A legtöbb kutató becslése szerint a zátony, és az azt környező élővilág 67%-a veszett oda, pusztult el teljesen, és ez még csak a kezdet.
Az egész folyamat azért ment végbe, mert a tengerek, világóceánok hőmérséklete egy Cesius fokkal emelkedett.
Már ez az egyetlen foknyi emelkedés is katasztrofális folyamatokat indított el az amúgy is rendkívül törékeny ökoszisztémában.
A 2300 kilométer hosszú természeti csoda több mint a fele, körülbelül 1540 kilométernyi korall és más élőlény pusztult el. A szakemberek és biológusok szerint nagyon nagy a baj, és alig 2 év alatt teljesen felszámolódhat a világ egyik legszebb természeti kincse.
Eddig az űrből is lehetett látni a Nagy-korallzátonyt, de ennek már vége. Ha 2 év múlva eltűnik, akkor rekord idő alatt, alig 3-4 év alatt semmisített meg az ember a tevékenységével egy több ezer éve létező természetes képződményt és élővilágot.
A Nagy korallzátony színét a zooxanthelláknak köszönheti, melyek egyrészt nitrogént biztosítanak a fotoszintézishez, másrészt védelmi szerepet is ellátnak.
A víz melegedése miatt az élő korall ezeket az algákat kilöki magából, és így csupán a fehér színű mészváz marad, ami visszafordítható folyamat, ám ha így marad a víz hőmérséklete, akkor a pusztulás folyamatos, és nem lesz visszaút.
1998-ban már veszélyben volt egyszer a korallzátony, akkor azonban jóval kisebb része pusztult el, és az végül regenerálódott. Most azonban jóval komolyabb a veszély, és hamarosan végleg eltűnhet az egész.
10-15 évig tartana egy ilyen regeneráció mivel azonban olyan ütemben pusztul a korall, hogy lehetetlen regenerálódnia, így belátható, hogy talán már 2017 végére nem marad semmi belőle.
A Nagy-korallzátony pusztulásával egy olyan láncolat indulhat el, mely még több faj létét veszélyeztetheti majd az óceáni élővilágban.
Egyesek szerint ugyanis a Föld ökoszisztémájához viszonyítva is komoly szerepe volt a csaknem 2300 kilométernyi hosszú korallerdőnek.
Ráadásul a korallzátony nem csak az élővilág szépségének megőrzője, hanem fontos szerepet tölt be például a víz természetes szűrésében és tisztításában is, és a kutatók szerint a pusztulása nagyon komoly következményekkel járhat akár a teljes Földi vízfelület egészsége szempontjából is.
Az elkövetkező 2 évben tehát óriási változást idézhet elő a vízi élővilágban a Nagy-korallzátony teljes kipusztulása.