Kevésbé termékeny bolygónk a dinók kihalása óta. Nagy szükség lenne a régen kihalt állatokra, hogy a talaj igazán termékeny legyen.
[dropcap]A[/dropcap]z évmilliók során Földünk jelentős változásokon esett át, ennek egyik legjobban látható bizonyítéka, hogy napjainkban nem sétálgatnak hatalmas állatok a bolygónkon. Persze akadnak elefántok, orrszarvúk és vízilovak, de hol vannak ezek méretben a mamutokhoz és persze a dinoszauruszokhoz képest?
Ezeknek az órásoknak az eltűnésével a Föld nem csak látványos állatokat vesztett, hanem hatalmas mennyiségű székletet is. Bizony. Székletet, ami jelentősen hozzájárult bolygónk talajának termékenységéhez.
A régi idők gigantikus méretű állatai foszforban gazdag kupacokat hagytak maguk után, ráadásul, mivel jól neveltek voltak, általában nem ott, ahol étkeztek. A nagy állatok nagy területet jártak be és így olyan helyeken is otthagyták trágyájukat, ahol nagy szükség volt rá.
És ha nem lett volna elég, hogy ezek az óriások kihaltak, jött az ember, aki amellett, hogy a szabadon kószáló állatok életterét leszűkítette, amit lehetett, még ki is irtott, vagy jó úton jár, hogy kiirtsa. Ilyenek például a bálnák, amik korábban éves szinten közel 340 ezer tonna foszfort szállítottak táplálkozási területükről, a tengerek mélyéről a felszínre, ahol levegővételkor ürítettek is. Ez a mennyiség mára 75 ezer tonnára esett vissza, azaz kevesebb mint az egynegyedére.
Jó hír, hogy egyes kihalófélben lévő állatokkal ellentétben a bálnák képesek növelni populációjuk méretét, ha békén hagyják őket, ezért is sürgetik a tudósok a bálnavadászat mielőbbi betiltását, hiszen Földünknek szüksége van az általuk újrahasznosított foszforra.