A mai napig nincs meg a gazdája a Dél-Afrika és az Antarktisz között felrobbant atombombának.
Óriási robbanás
A történelemnek vannak érdekes, nagy rejtélyei, melyek ég napjainkban is foglalkoztatják nemcsak a kutatókat, de a történész társadalmat is.
Pontosan ilyen eset az 1979. szeptember 22-én bekövetkezett atomrobbanás, mely hajnali 3 órakor következett be. Olyan nagy erejű robbanás volt, hogy még az amerikai Vela 6911 műhold is észlelte.
A műhold által fogott jel egyértelműen arra utalt, hogy valami akkora erővel robbant fel, mint egy 4 kilotonnás bomba, mely egy atombomba erejének felel meg.
A rejtélyes robbanás beazonosítása, és gazdájának felkutatás, és tisztázása azért is volt anynira jelentős és fontos, mert az 1963-as atomcsend egyezményt sértette meg.
Ez az egyezmény ugyanis betiltott mindenféle kísérleti atomrobbantást a bolygón.
A jelek szerint azonban valaki 1979-ben mégis robbantott egy gigantikus töltetet.
A Vela-műholdak több ízben, egész pontosan 41 esetben észleltek atombomba robbantásokat, még az egyezmény előtt, és egyik esetben sem tévedtek.
Így tehát az már biztos volt, hogy a műholdak által mért jelek valóban egy atombombához köthetőek.
Ráadásul a jelek befogását követően az ionoszféra változását is mérni lehet, ami tipikusan egy nukleáris töltet felrobbanását követően jellemző a légkörre.
Az erős, puffanás szerű hang pedig már csak hab volt a tortán, amit a helyi szonárok mértek a térségben.
Senki sem vállalta
Természeten azt mondani sem kell, hogy az atomcsend egyezmény megsértését senki sem vállalta magára. Ekkor rendelte el az akkori amerikai elnök, hogy vizsgálják ki az ügyet, és találják meg a felelősöket.
A légierő gépei átnézték a légteret arrafelé, de nem találtak semmit. Sőt, még a robbanás nyomait sem találták meg, mintha nem is lett volna.
Különös módon azonban nem olyan magasságban tartózkodtak a gépek, ahol vizsgálni lehet a sugárzást, és a hátramaradt nukleáris maradványokat.
Az elkészült jelentés is arra akart kilyukadni, hogy nem is volt robbanás, vagy legalábbis nem találták meg a bizonyítékait.
Sőt, a jelentés leírta, hogy a műszerek hibás mérések voltak, noha a Vela-műholdak azelőtt 40 esetben egyszer sem tévedtek, ez még bizarrabbá tette a történetet.
A jelentés részleteit ráadásul titkosították, ami még gyanúsabbá tette az egészet.
Ki lehetett az atomtöltet gazdája?
Valószínűleg azért történt mindez, mert az egész robbantás egy közös dél-afrikai-izraeli projekt lehetett.
Amerikában akkor éppen választás zajlott, amit nem szerettek volna semmivel megzavarni, ugyanis ha Amerika megbünteti ezeket a feleket, akkor komoly következményei lettek volna a közel keleten, és a belpolitikában is.
Ezt nem kockáztatták volna meg. Valamint az sem lett volna túl jó lépés, hogyha az egyébként az atomcsend védelmezőjeként és a béke őreként tetszelgő amerikai kormány nem hajlandó beleállni az egyezmény megsértője elleni nemzetközi szankciókba
Az egyetlen megoldásnak az látszott, hogy az összes bizonyíték és a független kutatók felháborodása ellenére egyszerűen elkenik az ügyet.
1986-ban egy technikus rengeteg információt szivárogtatott ki a brit sajtónak az izraeli atomprogramról.
Egészen biztosra azonban a mai napig nem lehet tudni, hogy ki tehető felelőssé a robbantásért.