Eddig is tudták, hogy a hangyák okosak, de amit most figyeltek meg magyar kutatók, az mindent felülmúl.
A hangyák okosak
A hangyákról sokan azt tartják, hogy hatalmas tömegben mozgó, buta állatok, pedig a valóság egészen más képet fest róluk. A hangyák ugyanis nagyon is fejlettek.
Bizonyos szinten gondolkodni is képesek, ami bámulatos, méreteiket tekintve.
Eleve összetett a hierarchiájuk is, ami szintén azt sugallja, hogy nem meggondolatlan, buta lények, azonban amit nemrégiben magyar kutatók, az minden eddigi, megfigyelést überelhet.
Váratlan felfedezés
Maák István az SZTE ökológiai tanszékének egyik munkatársa mondta el, hogy Lőrinczi Gábor – az egyik kollégája – egy helyszíni vizsgálat során figyelt fel valami rendkívül szokatlanra.
Az Aphaenogaster subterranea nevű fajbál olyan eszközhasználatot figyeltek meg, mint a majmoknál, vagy az embereknél. Noha ez az eszközhasználat kezdetleges, és nem elég kiforrott, mégis óriási jelentőséggel bír, és alapjaiban értékelheti át a hangyákat.
Hogy pontosan miben nyilvánul ez meg? Az idehaza, főleg a Balaton és Veszprém k9zelében előforduló faj úgy szállítja el a folyékony táplálékot, mint például a vizet, hogy ahhoz homokszemcséket, levéldarabokat, vagy egyéb törmelékeket használ fel.
Vagyis bizonyos szinten képes úgy gondolkodni, hogy közben eszközöket is használ, ez merőben új megvilágításba helyezheti nem csak a hangyákat, hanem az egész rovarvilágot is.
Egy további kísérletben azt vizsgálták, hogy más környezeti elemeket is felhasználnak-e a hangyák, ezért egy ízben szivaccsal kínálták meg őket.
Külön döntenek az eszközhasználatról
A kísérlet célja az volt, hogy kíváncsiak voltak rá, hogy a hangyák mi alapján döntenek arról, hogy egy adott anyag alkalmas-e folyadék szállítására. Úgy sejtették, hogy nem csak a nedvszívó képesség, hanem a súly is közrejátszik a döntéseik során.
Kiderült, hogy a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe.
Arra is rájöttek a tudósok, hogy a hangyák az alapján is döntenek időnként, hogy a táplálék mennyire viszkózus, és mennyire könnyen tudják később azt kezelni.
A természetében ugyanis az általuk használt homokszemek belesüllyednek a táplálékba, és ezért aztán nehéz onnantól kezdve kezelni azt, míg a szivacs a felszínen úszik, ezért jóval könnyebb elszállítani nekik.
A jelenség ökológiai oldalát vizsgálja a jövőben a magyar kutatócsapat, és bíznak benne, hogy hasonlóan bámulatos eredményekre jutnak majd később is.