Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint az egyik mediterrán diéta képes a mentális egészség feljavítására, akár idősebb korban is. Megvan a csoda diéta?
Azt valószínűleg te is tudod, hogy különféle ilyen és olyan diétákkal már tele van a padlás. Van köztük olyan, mely csak hangzatos, de valójában nem használ, míg akadnak olyanok, melyek használnak ugyan, de rendkívül megerőltetőek a szervezet számára.
A diéták kapcsán csak ritkán merül fel az, hogy vajon ez az életmód változtatás milyen hatással van mentális képességeinkre, és az agyra.
A legtöbb diéta ugyanis ezzel nem foglalkozik számottevően, azonban néhány kutató azt kezdte vizsgálni, vajon van-e bármiféle komolyabb hatásuk.
A válasz az volt, hogy igen. Ugyanakkor nem számottevően. Egyet kivéve: a mediterrán diétát. Ez a diétafajta ugyanis olyan tápanyagokkal látja ez a szervezetünket, mely egy olyan folyamatot indíthat el bennünk, ami miatt nem csak, hogy frissen tarthatjuk magunkat, de lényegében „okosít” is minket.
Ez a diéta nem csak könnyen alkalmazható, de egyszerű és kellőképpen szerethető, és nem utolsó sorban változatos, amit nem minden diétáról lehet elmondani.
Az étrend lényege a nagy mennyiségű gyümölcs, zöldség, olívaolaj, bab és a gabonamag, a mérsékelt mennyiségű hal, tejtermékek és bor, illetve a korlátozott vörös- és baromfihús. Az étrendet az 1940-es és 1950-es évek görög, dél-olasz és spanyol konyhája alapján dolgozták ki.
Nemrégiben az Edinburghi Egyetem egyik szakértője, Michelle Luciano világított rá, hogy a kutatási eredmények, melyeket elvégzett, bizonyítják, hogy a mediterrán diéta tényleg képes szellemi frissességet kölcsönözni nekünk.
Az emberi agysejtek öregednek, ez pedig az agysejtek csökkenésével jár, és azzal, hogy agyunk elkezd zsugorodni.
Ez pedig oda vezet, hogy memóriánk ne lesz már a régi, és tanulási zavaraink lesznek, valamint erős demencia is felléphet idősebb korban. A mediterrán étrend azonban a folyamatot nagymértékben képes lelassítani. Sőt, meg is állíthatja, vagy egy kis mértékben még vissza is fordíthatja.
A vizsgálatban 967 skót ember vett részt, az alanyok életkora 70 év körül mozgott. 562, nagyjából 73 éves embernek az agyát is megvizsgálták – az MRI-s elemzéssel az agytérfogatot, a szürkeállomány mennyiségét, illetve az agykéreg vastagságát térképezték fel.
Ezek közül 401 ember újra megvizsgáltak 3 évvel később, majd 72 évesen is. Ezek alapján kiderült az is, ki mennyire követte az előírt mediterrán étrendet.
Az agy minősége és terhelhetősége nagyban összefügg azzal, hogy milyen minőségben eszünk, és mennyire változatosan étkezünk. A mediterrán konyha pedig igen változatos.
Azok, akik nagyon jól tartották magukat a mediterrán ételekhez, sokkal kevésbé vesztették el agyuk térfogatát, vagyis kevésbé butultak, mint azok, akik csak kicsit ragaszkodtak, vagy egyáltalán nem ragaszkodhat hozzá.
A kutatók felhívtrák a figyelmet arra, hogy az agy szürkeállományában, és annak vastagságában nem volt hatással, mégis kimutatható volt, hogy az agy térfogata kevésbé csökkent az étrend követésének következményében.
A szakértők természetesen minden egyéb tényezőt is kizártak ezeknél az eseteknél, mint a magas vérnyomást, és hasonlókat, hogy a kutatások tényleg hiteles eredményt adjanak.
Még nem tudni, mi okozza azt, hogy a mediterrán étrend ennyire hatékony. Talán egyes összetevői, de az sem zárható ki, hogy az összes komponens együtt hozza ki ezt a bámulatos agyfiatalító hatást.
Az étrend akár hosszú távú védelmet is biztosíthat az agy negatív módosulásaival szemben, vagyis sikerrel lehet felvenni vele a küzdelmet a demenciával.