1863-ban majdnem kitört egy világháború, mely, ha bekövetkezik, akkor ma három világháborúról tudna a világ.
A történelem sokak számára nem elég izgalmas, és egy alapvetően száraz, unalmas dolognak gondolják. Azonban vannak a történelemnek nagyon is izgalmas részei, melyek igazi csemegék.
1863-ban olyan dolog történt, mely kis híján egy világháborúba sodorhatta volna a fél világot. Nem túlzás állítani, hogyha akkor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy, akkor ma három világháborút emlegetnénk történelem órákon, és az lenne a legelső.
Korábbi nulladik világháború
Vannak, akik nulladik világháborúként fogják fel a tényleg majdnem bekövetkező háborút, azonban a világtörténelemben számon tartanak már egy eseményt, melyet nulladik világháború néven emlegetnek.
A trójai háború 3200 évvel ezelőtt annak idején sokkal nagyobb volt, mint bárki elképzelte volna, sokan ezért is nevezték el a nulladik világháborúnak. Állítólag ez az esemény hozta végül el a bronzkor végét.
A különféle megtalált Hettita szövegekből és iratokból tudni vélik a történészek, hogy a luvi nyelvű királyságok gyakran alakítottak különféle szövetségeket, melyek elég erősek voltak ahhoz, hogy nagyobb csapásokat mérjenek a hettiták birodalmára.
A történészek szerint egy ilyen csapás következett be 3200 évvel ezelőtt, és ez robbantotta ki a bronzkor legnagyobb háborúját, a nulladik világháborút.
Majdnem kitört az első világháború előtti háború
1863-ban Gideon Welles úgy fogadta a San Francisco kikötőjében megjelenő Orosz haderőket, hogy „Isten áldja az oroszokat!”.
Kevesen tudják, de a beérkező flotta egy egész világháborút előzött meg, mely akkor még nem is igazán tudatosult senkiben.
Sokak szerint ez az esemény nagyban felelős azért, hogy hogyan alakult a későbbiekben mind Amerika, mind a világ történelme.
1863 kora ősze az amerikai polgárháború legizgalmasabb időszaka volt.
Az északiak éppen megnyerték a gettysburgi csatát, és Vicksburg sikeres ostromával gyakorlatilag kettévágták a déli Konföderációt a Mississippi folyónál. Hadtörténészek ezt tartják az egész polgárháború fordulópontjának, innentől kezdve kerekedett felül, és győzött végül az északi Unió.
Megosztott Amerika
Anglia ugyanakkor már régebb óta be akart avatkozni, méghozzá a déliek oldalán, ugyanis az votl az érdekük, hogy Amerika megosztott legyen.1862-ben egy ultimátum keretében jelentették be, hogyha nem kötnek tűzszünetet a felek, ők is beszállnak a háborúba.
Olyannyira komolyan gondolták, amit mondtak, hogy komolyabb csapatokat sorakoztattak fel egy esetleges háborúba való belépés esetére.
A franciáknál III. Napóleon is azon morfondírozott, hogyan vehetné ki a részét ebben a globálissá váló játszma.
Napóleonnak szintén az volt az érdeke, hogy az USA megosztott és gyenge maradjon. Mindemellett kitört az oroszok elleni lázadás Lengyelországban, amibe a franciák és a britek is szívesen beavatkoztak volna a lengyelek oldalán, csak hogy gyengítsék az oroszokat.
1963 szeptembere azonban nagy meglepetéseket hozott. Ugyanis az orosz cár merészet lépett: az orosz flottát elküldte New York kikötőjébe, míg a távol-keleti flottát San Francisco kikötőjébe.
Az volt a határozott parancs, hogy védjék meg a várost minden támadóval szemben. Ez azonnal nyilvánvalóvá tette a feleknek, hogy a többi nemzet valóban kész beszállni a háborúba, vagyis az egész játszma egy világháborúba torkollhatott volna.
Ráadásul még több nemzetet húzott volna be a háborúba,, mint például Poroszországot, vagy Olaszországot, vagy a Habsburg-birodalmat.
Azonban az angolok megtudva, hogy az oroszok közbeavatkoztak, inkább elvetették a háborúba való belépést.
Az orosz hadiflotta felvonulása így egyetlen ágyúlövés nélkül eldöntötte az amerikai polgárháború sorsát, és akadályozta meg a nulladik világháborút.