Az elemi erő képes elszakítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is.
2017 januárjában figyeltek meg egy rejtélyes jelenséget, melyet soha nem volt még alkalma a tudománynak élőben rögzíteni, noha sejtették róla, hogy létező, valós jelenség.
A kaliforniai partoknál fekvő Montereyi-kanyonban egy hatalmas homok és kőtömegből álló víz alatti lavina söpört végig az óceáni aljzaton.
A vízfelszín alatti 300 méter mélységben fekvő pontról 1800 méter mélyre zúdult le. A lavina geológiai folyamathoz viszonyítva elég gyors volt, ugyanis óránként 28,8 kilométert tett meg, ami azt jelenti, hogy másodpercenként nyolcméternyi területet lepett el, és „temetett maga alá”.
A jelenség azért volt ennyire egyedülálló, mert soha nem figyeltek meg még számottevő víz alatti lavinát. Sejtették, hogy létezik hasonló jelenség, mely a szárazföldi lavinákhoz hasonlóan zajlik, csak a víz alatt, de most először voltak ennek tanúi.
A víz alatti lavinákat elindító úgynevezett zavaros áramlatok a Föld legerősebbjei közé tartoznak, egyedül a folyók mozgatnak meg hasonló mennyiségű üledéket.
Bár a folyókról több százezer mérési eredmény áll rendelkezésekre, alig maroknyi tudományos mérést végeztek a zavaros áramlatokról.
Ezek a különleges áramlatok egyértelműen a világ legerősebb áramlatai közé tartoznak, és mérhetetlen pusztításra lennének képesek, ha a szárazföldön is létezne ilyen.
A folyók ugyan megmozgatnak hasonló súlyú és mennyiségű üledékeket, kőzeteket, de a most tapasztalt víz alatti lavina mindent felülmúl.
A hatalmas erejű víz alatti lavinák ismertek arról, hogy képesek elszakítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is. A januári lavina a tudósok horgonnyal is felszerelt, több mint egytonnás súlyú műszereit sodorta hét kilométerrel messzebb.
Az eszközök által eközben rögzített információ azonban felbecsülhetetlen értéket képvisel a kutatóknak, akik igyekeznek többet megtudni arról, miként keletkeznek az áramlatok, hogyan működnek, és miként mozog a lavina a tengerfenéken.
Sokan úgy gondolják, hogy ezek a lavinák a lemez tektonikai mozgásokhoz olyan módon is kapcsolódnak, hogy közvetetten a Föld belső magja is hatással van az egész folyamatra, annak mikéntjére, és kialakulására.
Bolygónk belső geológiai folyamatait még csak most kezdtük megismerni, és a kutatók azt remélik, számos megdöbbentő, mérföldkőnek nevezhető felfedezést fognak tenni az elkövetkező években.