Kutatások, és az elmúlt évek régészeti leletei bizonyíthatják, hogy egy hatalmas méretű ősemlős élt Kína vidékein.
Elképesztően ijesztő lehetett az a faj, melyet úgy sejtenek, hogy Kína vidékein élhetett az ősi időkben.
Hatalmas őrlőfogai voltak, és egy vidrafajta lehetett az előzetesen előkerült maradványai alapján, melyből már rengeteg került elő az utóbbi években.
Annyiban azonban eltérhetett egy átlagos vidrától, hogy gigantikus méretű volt. Délkelet-Kína meleg és nagyon nedved éghajlata kifejezetten kedvezett neki annak idején.
Ez körülbelül 6,5 millió évvel ezelőtt lehetett, ekkor tájt voltak elterjedtek ezek a különleges, és termetes vidrák.
A Journal of Systematic Paleontology szaklapban leírtak szerint a Siamogale melilutra farkas méretű volt, nagyjából 50 kilogrammot nyomott és kétméteres lehetett, vagyis nagyobb, mint bármely ma élő leszármazottja.
A lény kinézete igazán elrettentő volt, és a környéken élő más élőlények, kisebb emlősök félhettek ettől a gigantikus vidrafajtól.
Hatalmas, és igen erőteljes állkapoccsal rendelkezett, melynek segítségével akár egy embert is képes lett volna teljesen összeroppantani.
Rengeteg állat volt rajta a táplálkozási listáján, de leginkább kisebb emlősök, madarak, héják voltak. Mai rokonai jóval kisebbek, és már nem tudnak akkora állkapocserővel rendelkezni.
Ezek ugyanis kőeszközökkel zúzzák össze a kemény dolgokat.
Ez azért volt így, mert csak a hatalmas állkapoccsal tudott a faj régebben érvényesülni, 6,2 millió éve. Az eszközhasználat ellenben ezt egyszer és mindenkorra megváltoztatta.
Valószínű, hogy nem volt ez az élőlény túl okos, ez is hozzájárulhatott az okokhoz, hogy miért nőhetett ekkorára az állkapcsa az evolúciós fejlődés során.
Ehhez az állkapocs mérethez még egy gigantikus test is hozzájárult, így egy viszonylag hosszú időn át egyeduralkodó faj élhetett Kína délkeleti vidékein.
A megtalált koponya a kövülési folyamatban évmilliókkal ezelőtt összetört. A kutatók összetett képalkotó eljárások segítségével, számítógéppel rekonstruálták és felfedezték, hogy az ősállat koponyájának és fogazatának egyes vonásai a vidráéra, mások a borzéra hasonlítottak.
A dél-amerikai még ma is élő óriásvidra súlya 32 kilós is lehet, ezen ősvidrák viszont még ennél is nagyobbak lehettek, egyes becslések szerint lehettek olyan egyedek, melyek emberekhez mérten is igen nagyok voltak.
Ahhoz, hogy a fajt, és néhai életterüket, viselkedésüket jobban megismerhessék a tudósok, a leleteket még éveken át kell majd tanulmányozniuk.