Az agy egy eddig nem ismert új tulajdonságára derült fény, mely önmagában is elismerésre méltó.
Az agy rejtélyei
Az agy évek óta számtalan rejtélyt tartogat, és joggal mondhatjuk, hogy talán ez az egyik legkérdésesebb szervünk.
Itt található minden, sokak szerint a lelkünk is az agyunkban tárolódik valamilyen módon, amit még nem fejtett meg a tudomány, de az emlékeink, gondolataink is.
Nagyon összetett, neuronok komplett hálózatának milliárdjai alkotják, és még alváskor is igen aktív. Ami azt illeti, aktívabbnak mutatkoznak egyes régiók, mint napközben.
Éjszaka megváltozik a szerkezete
Most azonban olyan felfedezést tettek a kutatók, amit nem vártak volna. Az agy méretével, és rugalmasságával kapcsolatos, igen elismerésre méltó tulajdonságról van szó.
Az új agyi megfigyelések szerint az agyunk képes 20%-ot zsugorodni az éjszaka során, míg mi alszunk. Ez hatalmas arány, ami alatt szó szerinti zsugorodást értünk.
A furcsa felfedezés okán azonnal elkezdték vizsgálni azt, hogy miért következik be ez a szerkezeti, és méretbeli változás a belsejében. Ugyanis a szervezetben egyértelműen minden valami vélt szolgál.
Az evolúció ugyanis nem gyárt le olyan dolgokat, folyamatokat, amik feleslegesek. Rengetek alvó ember agyát vették górcső alá, és figyelték éjt nappallá téve, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz.
Hamarosan meg is született egy valószínűsíthető teória az agy zsugorodására.
Az agy zsugorodásának titokzatos oka
Mielőtt elárulnánk, mire jutottak a tudósok, vegyük végig az agy ciklusait, mert ez is a megoldás része lesz. Az alvás nagyon fontos a számunkra, és bizonyos értelemben az agyunk számára is, noha az soha nem kapcsol ki.
Éppen ellenkezőleg. A legújabb kutatások szerint az agy egy része egyfajta hibernációs fázisba kerül, de az éjszaka során egyes agyterületek sokkal aktívabbak, mint nappal.
Vagyis mélyálomban az agyunk tovább dolgozik, míg mi alszunk. Nos, a tudósok rájöttek arra, hogy az agy 20%-kal való zsugorodásának folyamata arra szolgál, hogy az agyunk ne terhelődjön túl, és éjszaka elraktározza az aznap szerzett új ismereteket, információkat, ingereket.
Ez egyfajta újraindításként is felfogható. Így az agy kisebb helyen is elfér, és mivel összement, kevesebb energiára van szüksége a működéshez, ergo takarékoskodik.
Ezt a folyamatot szinoptikus homeosztázisnak nevezték el a tudósok.
Ez akadályozza eg hosszú távon, hogy az agyunk túlterhelődjön vagy kiégjen. Ezt az agyi összehúzódási folyamatot egereken figyelték meg először, de aztán embereket elvégzett vizsgálatok is bizonyították a létezését.
Ezzel közelebb jutottunk az éjszaka során zajló agyi folyamatok megértéséhez, de még hosszú út vezet ahhoz, hogy mindent megértsünk.