Sikerült olyan forradalmian új, extrém forróságnak ellenálló elektronikát létrehozni, ami utat nyithat a jövő Vénusz-küldetéseinek.
A NASA már évek óta kísérletezik olyan szupertechnológián, mely képes lenne ellenállni az extrém hőmérsékleti viszonyoknak, és a Nap túlzott közelségének.
Vagyis nem csak a hőnek, de a hatalmas mennyiségű, Napból származó ionokat is felfogná anélkül, hogy az elektronika bármely része károsodna.
Ez hatalmas lépés lehet a jövőben afelé, hogy a Vénuszt vizsgáló küldetéseket indítsanak majd a jövőben. Ugyanis a Vénusz nagyon érdekes bolygó, és a közhiedelemmel ellentétben egyre többen gondolják úgy, hogy egykoron élet lehetett rajta.
Sőt, sokan úgy gondolják egyes kutatási eredmények alapján, hogy akár most is lakott bolygó lehet.
De miért is ennyire brutális a Vénusz a műszereinknek?
A légkörének 96 százaléka szén-dioxid, a nyomás pedig 92-szer nagyobb rajta, mint a Földön. A legforróbb bolygó a Naprendszerben mindemellett, ez nem vitás.
Ez az oka annak, hogy nagy kihívás a Vénusz felszínén bármilyen komputert működésre bírni. A NASA kutatói talán most feltörték ezt a kemény diót, és rájöttek, miként tartható életben az elektronika a kénsavas bolygó közelében.
A NASA rájött, hogy speciális, nyomástartó edényekre és komoly hűtőrendszerekre van szükség ahhoz, hogy a rendszerek működőképesek maradjanak a bolygón.
Egy újfajta, kerámiával bevont, szilícium-karbid chipekkel kombinált összekötő kábelrendszert teszteltek, méghozzá úgy, hogy egy kamrában mesterségesen előállították a Vénuszon tapasztalható magas hőmérsékletet, és pokoli körülményeket.
Az eredmények nagyon bíztatóra sikeredtek, és arra jutottak, hogy az oszcillátort kivéve ezek az összekötő kábelek még továbbra is működőképesek maradtak.
Ha figyelembe vesszük, hogy a Vénusz felszíne közelében az elektronika rekord túlélési ideje 1982-ben a szovjet Venera 13 fedélzetén mostanáig 2 óra 7 perc volt, ez még impresszívebb fejlemény. Mindent egybevetve, az új technika jelentősen növelhetné a bolygó maró környezetéből kiszedhető adatmennyiséget.
A Vénusz egyre inkább érdekli a NASA szakembereit talán azért is, mert egyre több szakértő szerint élet lehet rajta.
No, nem fejlett, bár sokan ezt sem zárnák ki teljesen, de mikrobiológiai szintű élet bizonyosan.
Eleve a talajszint alatt, vagy annak közvetlen közelében is létezhet idegen élet. A Vénusz egyes hasadékai igen mélyre nyúlnak le a talajba, ezeket sötétebb sávokként láthatjuk a felszínen. Ezen sávok árnyékában a hőmérséklet lecsökkenhetett olyan mértékig, hogy az alkalmas legyen az életre.
Bár maga a légkör az ember számára nem lenne megfelelő, és a legtöbb élőlény is elpusztulna, mégis a mikrobák túlélhetnék ezt a közeget. Mi több, ennek megfelelően fejlődnének tovább.
A Földhöz hasonlóan folyékony víz borította a felszínt, melyben élőlények fejlődhettek ki.
A kutatások szerint ezek a kedvező feltételek több milliárd évig fennálltak, tehát ha a kedvező környezet ilyen hosszú ideig adott volt, nagy a valószínűsége, hogy valamilyen szintű élet kialakult a Vénuszon, és ezekben az árnyékos, mély hasadékokban még most is jelen lehet.