Hamarosan kiderülhet, hogy további 100 bolygó létezhet-e a mi rendszerünkben a Föld körül.
Elsőre talán hihetetlennek hangzik, hiszen ha valóban 100 bolygó lenne a Naprendszerben, akkor nem kellett volna már látnunk a többit?
A válasz az, hogy igen. És a bővebb kifejtés az hogy ezek legtöbbjét talán már láttuk is. Arról van szó ugyanis, hogy a NASA felé elindítottak egy mozgalmat, mely rákényszerítené az űrügynökséget, hogy értelmezzék újra a bolygó fogalmát.
Ha sikerrel jár a kezdeményezés, akkor 100 bolygó létezhet a Naprendszerünkben.
Az elmúlt évtizedekben sem volt teljesen világos mindenki számára, hogy valójában hány bolygója is van a Naprendszernek. A Plútó ugyanis mindig is heves viták tárgyát képezte a csillagászok között.
Egy időben megvonták a bolygó státuszát, és leminősítették törpebolygóvá. De vajon hol a határ bolygó, és nem bolygó között?
Felfedeztünk egyre több kisbolygót a Kuiper-övben – ez a Neptunusz pályáján kívül keringő kisbolygók birodalma -, amik nagyobbak a Plútónál. Ez okozta a galibát, de mára a Plútó vissza lett minősítve bolygóvá.
Igen ám, de sokak szerint nem teljesen egyértelmű a bolygó szó jelentése, és definíciója. Valamint az elmúlt időszakban rengeteg a Kuiper-övben, és az azon túli peremvidéken elhelyezkedő objektumot találtak, melyek vagy akkorák, vagy nem sokkal kisebbek, mint a Plútó.
Vagyis ezen objektumok is bolygónak számítanának az értelmezés szerint.
A jelenlegi definíció szerint a bolygó az az égitest, mely egy csillag – jelen esetben Nap – körül kering, rendelkezik gravitációval, és a környezete „tiszta” legyen. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ne legyenek számottevő csillagközi törmelék körülötte.
A NASA tudósai között többször felmerült az utóbbi időben, hogy meg kéne változtatni a bolygó fogalmát, mivel nem elég jó, és nem is pontos.
Sokkal inkább az égitestek tulajdonságain, fiziológiáján kellene alapulnia a bolygó fogalmának. ha pedig ezt vesszük figyelembe, akkor a NASA becslései szerint legalább 100 bolygó van a Naprendszerben, beleértve a Plútót is.
Az új definíció nagyjából így szól: A bolygó egy olyan hatalmas tömegű test, mely soha nem ment keresztül nukleáris fúzión – tehát nem csillag, mint a Nap -, rendelkezik gravitációs mezővel, valamint gömb, vagy geoid alakú.
Vagyis leegyszerűsítve: az számít bolygónak, ami kisebb, mint a nap, és rendelkezik gravitációs mezővel, és gömb, vagy geoid alakú.
A mostani definíció azért is pontosabb és alkalmazhatóbb, mert a kutatók már most is találtak sok olyan égitestet, amit nem fedett le a régi bolygó fogalom.
Még nem fogadták el ezt hivatalosan, de valóságos mozgalommá nőtte ki magát, így ha elfogadják, akkor 100 bolygója lesz legalább a Naprendszerünknek.