Egy friss kutatás nyomán figyelték meg a páratlan összefüggést, mely a jövőnkre nézve is komoly hatással lehet.
Az időjárás, és klímakutatás mindig is egy érdekes tudományág volt. Az emberek egy időben azt gondolták, hogy már nincs mit kutatni, és a kétezres évek elejére már nem maradt felfedezni való.
Ám súlyosan tévedtek. Napjainkban a globális klímaváltozás köti le a legtöbb klímakutatók, azonban akadnak olyan klimatológusok, akik eme szegmensnek másik részét kutatják.
Most ők bukkantak valami nagyon megdöbbentőre, méghozzá az aszályok és azok viselkedése kapcsán.
Megfigyelték, hogy a hurrikánokhoz hasonlóan gyakran az aszályok is kontinenseken át mozoghatnak, egy sávban pusztaságot hagyva maguk után.
Ezek a jelenségek hihetetlen károkat tudnak okozni, nem csak a mezőgazdaság tekintetében, hanem az élővilágot nézve is.
Ez végső soron komoly problémákhoz vezet, és egy-egy ilyen területen csaknem teljesen kihalhat az élővilág. A mostani megdöbbentő összefüggésre úgy jutottak a kutatók, hogy 1979 és 2009-között bekövetkezett aszályok adatait elemezték.
Legtöbbjük nagyjából azon a területen maradt, ahol elkezdődött, 10 százalékuk azonban 1400-3100 kilométert tett meg.
Az aszályok így nem lokális problémák, ahogy eddig hitték, hanem a hurrikánokhoz hasonlóan vándorolhatnak. Ehhez viszont hónapokra, vagy akár évekre is szükségük van, nem csak napokra vagy hetekre.
Vannak olyan kontinensek, ahol egyenesek az iránysávok. Ez azt jelenti, hogy a megfigyelések szerint az itt keletkező és végbemenő aszályok mindig hasonló utakat járnak be.
A kutatók a rengeteg adat elemzésével hatalmas felfedezést tettek, mely elősegítheti a jövő időjárás előrejelzésének fejlődését. A jövőben ugyanis képesek lehetünk majd ezen adatok alapján egy-egy aszály lehetséges időtartamát, és útvonalát meghatározni.